KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
   2018/november
HOLLYWOOD CENZORAI
• Pápai Zsolt: Bűn és büntetlenség Óhollywood – Budapest
• Hegedüs Márk Sebestyén: Amerikai lázadó Preston Sturges és a Hays-kódex
• Varró Attila: Doktor Dorothy és Ms. Arzner Dorothy Arzner
• Vincze Teréz: A csillagszületés mítosza Csillag születik
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész
• Szalkai Réka: Egy nehéz nap Beszélgetés Szilágyi Zsófiával
• Kovács Bálint: A nő huszonnégyszer Egy nap
• Pető Szabolcs: Curtiz Kanadában Beszélgetés Topolánszky Tamás Yvannal
• Kovács Gellért: „Picassót sem lehet átdolgozni” Beszélgetés Milorad Krstić-csel
• Benke Attila: Festményrablós terápia Ruben Brandt, a gyűjtő
• Klacsán Csaba: Jó lenne, ha lennének hősök Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
EURÓPAI RÉMMESÉK
• Varga Zoltán: A gyötrelem összeesküvői Alex van Warmerdam enigmái
• Dunai Tamás: Intertextuális olvasztótégely Neil Gaiman: Sandman
• Varró Attila: Haláltáncok Luca Guadagnino: Suspiria
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kísérletből intézmény Miskolc – CineFest
ÚJ RAJ
• Soós Tamás Dénes: A határátlépő ZiadDoueiri
KRITIKA
• Huber Zoltán: A betöltendő űr Az első ember
• Vágvölgyi B. András: Az igazság kiüresítéséről Donyeci történetek
• Kovács Patrik: Mint űzött vad A szent és a farkas
• Teszár Dávid: Gangnam ballada Gyújtogatók
• Kolozsi László: Ledarált Paradicsom Paraziták a paradicsomban
MOZI
• Fekete Tamás: A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt
• Lichter Péter: Bohém rapszódia
• Vajda Judit: A Meztelen Juliet
• Kránicz Bence: A végzet órája
• Kovács Kata: Legénybúcsú Bt.
• Huber Zoltán: Venom
• Benke Attila: 22 mérföld
• Kovács Patrik: Húzós éjszaka az El Royale-ban
• Pethő Réka: A bűnös
• Roboz Gábor: Gyémánthajsza
• Baski Sándor: Halloween
• Varró Attila: Látlak
DVD
• Kránicz Bence: Egy magányos tinédzser
• Benke Attila: A hitehagyott
• Géczi Zoltán: Betörés
• Pápai Zsolt: Fedőneve: Donnie Brasco
• Kovács Patrik: A gyilkosság filozófiája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A hitehagyott

Benke Attila

First Reformed – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Paul Schrader. Szereplők: Ethan Hawke, Amanda Seyfried, Cedric Kyles. Forgalmazó: Universal. 109 perc.

 

A hitében megrendülő ember lelki vívódását nagy kihívás ábrázolni, a filmtörténet során ez csupán néhányaknak sikerült (Bresson: Egy falusi plébános naplója, Bergman: Úrvacsora, Friedkin: Az ördögűző, Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése, Pawlikowski: Ida, Larraín: A klub). Új-Hollywood író-rendező veteránja, Paul Schrader (Taxisofőr, Kőkemény pornóvilág) tavaly Velencében díjazott legújabb filmjében, A hitehagyottban szubjektív és minimalista formában bontja ki a zsákutcába jutott lelkész drámáját, mely Ethan Hawke játéka mellett Schrader személyes érintettsége miatt emelkedik kicsivel az átlag fölé.

Mint Paul Schrader több interjúban is megvallotta, A hitehagyottat többek között Bresson és Bergman művei inspirálták. Ernst Toller református lelkész hite és hivatása is formálissá válik egy személyes tragédia miatt (fia az iraki háborúban esett el). Toller atya lelki válsága tovább mélyül, mikor egyik híve, a várandós Mary megkéri a lelkészt, hogy beszéljen természetvédelmi aktivista férjével, a környezet megállíthatatlan pusztulását látva öngyilkosságon gondolkodó Michaellel. Toller képtelen az egyház tanításaival meggyőzni a kiégett férjet, így az hamarosan szétlövi saját fejét. Ennek hatására a rejtélyes betegséggel is küzdő Ernst radikális lépésre szánja el magát.

A hitehagyotton túlságosan is erősen érződik az Egy falusi plébános naplója és az Úrvacsora hatása többek között a naplót író Toller atya belső monológjai és lelki küzdelmét szimbolizáló gyomorbetegsége miatt. Schrader művének a Michael-féle aktivizmus és a Toller gyülekezetét támogató modern egyház, az Abundant Life adják egyedi ízét. Schrader kálvinista hite is ellentmondásos. A rendező egyfelől hisz a transzcendentálisban, másfelől elutasítja a zárt gondolkodású dogmatizmust, mely szerinte lehetetlenné teszi a vallási felekezetek érvényesülését a XXI. században. A filmbeli Toller atya is azzal szembesül, hogy az emberek egyre kevésbé fogékonyak a kereszténységre, mely nem képes valódi megoldásokat kínálni aktuális problémákra, például a környezetpusztításra. Ugyanakkor A hitehagyott Michael tragédiáján keresztül felteszi azt a kérdést is, hogy a fanatikus politikai aktivizmusnak több értelme van-e az egyházak elavultnak tartott tanításainál, hiszen a férfi éppen azért lett öngyilkos, mert a tüntetések és közösségi akciók ellenére haszontalannak érezte a küzdelmet. Az arany középutat Michael nyilvánvalóan a bibliai konnotációk miatt Marynek nevezett felesége képviseli, aki egy új életet hord a szíve alatt, és aki a világ borzalmai ellenére is meg akarja szülni gyermekét. A pusztításnak, a politikai erőszaknak és az élet kioltásának nincs, életet adni viszont van értelme a nő szerint.

Toller felettese, Joel, valamint Mary és Michael a három erőcentrum, melyek felé a lelkész orientálódhat a cselekmény során. Néhány jelenetet leszámítva, Toller betegsége ellenére sajnos kiszámítható, melyik irányba mozdul el a férfi. Így bár jól összerakott, komplex film A hitehagyott, kérdéses a létjogosultsága, mert egyfelől Schrader nem tud többet mutatni Bressonnál és Bergmannál, másfelől erősnek ígérkező befejezésében ott lappang az a bizonyos plusz, csak éppen Paul Schrader bátortalan módon, a film ideológiai egységét megbontva enged a hollywoodi happy end csábításának.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13870