KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
   2012/szeptember
CASABLANCA
• Vincze Teréz: Utak Casablancába Casablanca: Humphrey Bogart
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Krónika
CASABLANCA
• Takács Ferenc: „You must remember this” Hetvenéves a Casablanca
• Varró Attila: Utak Casablancába Casablanca: Howard Koch
• Hubai Gergely: Utak Casablancába Casablanca: Max Steiner
• Hahner Péter: Rick háborúba megy A Casablanca és a politika
MAGYAR MŰHELY
• Orosz Anna Ida: Folyamatos jelenidő Varga Csaba (1945-2012)
• Zalán Vince: A szellem visszavonul? Beszélgetés Sára Sándorral
• Bilsiczky Balázs: Elvarázsolt lelkek Zsigmond Dezső dokumentumfilmjei
BATMAN-LEGENDÁRIUM
• Sepsi László: Kötött pálya Batman-legendárium
• Pápai Zsolt: Denevér a fényben A sötét lovag – Felemelkedés
AKCIÓHŐSÖK
• Varró Attila: Halálos iramban Az akciófilm útjai
• Géczi Zoltán: Született harcosok A thai és indonéz akciófilm felemelkedése
DÉLKELET-ÁZSIA
• Szalay Dorottya: Minden mehet? Fülöp-szigeteki újhullám
• Nánay Bence: A felszín alatt Hotel Mekong
DÉLSZLÁV FILM
• Forgács Iván: A prágaiak visszatérnek Belgrádba Délszláv filmek 2000-2012
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Családi szennyes A gyanú árnyékában
• Kovács Gellért: Jönnek a részletekkel Híradósok
KÖNYV
• Gervai András: Ó, testvér, merre visz az utad? Kimberly Potts: George Clooney. Az utolsó filmcsillag
• Gelencsér Gábor: Pénz és politika Hamar Péter: Móricz Zsigmond művei a filmvásznon
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Nádas tavon Tüskevár
• Schubert Gusztáv: A remake bosszúja Az emlékmás
MOZI
• Margitházi Beja: Lazhar tanár úr
• Forgács Nóra Kinga: Havanna, szeretlek
• Kolozsi László: Párizs – Manhattan
• Varró Attila: Rómának szeretettel
• Zalán Márk: Titokzatos társulat
• Sepsi László: Babycall
• Roboz Gábor: Míg a világvége el nem választ
• Huber Zoltán: Édesnégyes
• Bayer Antal: Marsupilami nyomában
• Szabó Noémi: Amit még mindig tudni akarsz a szexről
• Horváth Eszter: Valaki más élete
• Baski Sándor: A Bourne-hagyaték
DVD
• Pápai Zsolt: A Pál utcai fiúk
• Tosoki Gyula: Tökéletlenek
• Sepsi László: Hírnök
• Géczi Zoltán: Pszichoszingli

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Titokzatos társulat

Zalán Márk

Magnifica presenza – olasz, 2012. Rendezte: Ferzan Ozpetek. Írta: Ferzan Ozpetek és Federica Pontremoli. Kép: Maurizio Calvesi. Zene: Pasquale Catalano. Szereplők: Elio Germano (Pietro), Paola Minaccioni (Maria), Beppe Fiorello (Filippo), Margherita Buy (Lea) Gyártó: Fandango / Faros Films. Forgalmazó: Szuez Film Kft. Feliratos. 105 perc.

Ferzan Ozpetek a kortárs európai művészfilm egyik, váltakozó színvonalú alkotásokat felmutató, ám tagadhatatlanul legismertebb és legkedveltebb alakja. Ugyancsak népszerű kollégáihoz (Almodóvar, Ozon) hasonlóan két-háromévente jelentkezik új filmmel, melyek rendre bekerülnek a különféle európai filmfesztiválok és art mozik vetítési programjaiba. A török származású olasz rendező sikere leginkább megbízhatóságában, az általa preferált témák és motívumok állandó újrafogalmazásában rejlik: a múltban történt események összefonódása a jelennel, a családi, párkapcsolati nehézségek, a másság elfogadása mind-mind szerves tartozékai Ozpetek munkásságának, és nincs ez másképp legújabb, kísértettörténetbe ágyazott vígjátékában sem.

A pékségben dolgozó, színészi ambícióit egy pillanatra sem tagadó ifjú Pietro új lakásba költözik Rómában. Egyedül töltött napjainak unalmát csak unokatestvére, illetve otthonának szokatlan „lakói” törik meg. Pietro egy második világháború alatt működő színésztársulat tagjainak szellemével találkozik, akik arra kérik a rémült fiatalembert, hogy találja meg a legnagyobb élő olasz színésznőt, mialatt ők profi színészt igyekeznek faragni belőle. A film alapötlete stabil támaszt nyújt számtalan humoros szituáció kidolgozásához, melyekről a rendező ugyan nem feledkezik meg, azonban színészeinek eltúlzott alakításai és a szájukba adott erőltetett viccek sokat rontanak a komikusnak szánt jeleneteken. Hasonlóképp gyengítik a hatást a történetvezetés kidolgozatlan, gyakran nevetséges pillanatai. Nem világos, hogy a társulat tagjai miért épp Pietro segítségét kérik, ahogy az sem, hogy miért csak a film legvégén döbbennek rá, hogy haláluk óta közel hetven év telt el? A történelmi eseményekről pedig miért az interneten tájékozódnak? Ozpetek műve kedves, könnyed darab, azonban biztosan állítható, hogy sem ma, sem évtizedek múltán nem fogják a rendező kiemelkedő munkái közé sorolni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11226