KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Eltékozolt fiúk Szemle előtt
• Pataki Éva: Magyarok Kirgíziában Beszélgetés Mészáros Mártával
• Bori Erzsébet: Szegény ember nem hazudik Beszélgetés Jancsó Miklóssal és Grunwalsky Ferenccel
• Székely Gabriella: Kocsmai menedékhely Beszélgetés Lukáts Andorral
• Muhi Klára: Pénzforgatás Beszélgetés a filmszakmáról

• Trosin Alekszandr: Vodkapitalizmus Filmlevél Moszkvából
• Bori Erzsébet: Emberszám Európa Filmhét
• Tatár György: Az allegória vége Misztikus horrorfilmek
• Beregi Tamás: Passio diabolica A filmvászon ördöge
• N. N.: Diabolus Digitalis
• Bikácsy Gergely: Róma, sirályok, Pasolini A láthatatlan város
DVD
• Herpai Gergely: Mozi és interakció Beszélgetés a DVD lehetőségeiről
• Lobenwein Dávid: Digitális forradalom
• Pápai Zsolt: Digitális forradalom
• N. N.: A DVD-filmek magyarországi sikerlistája

• Vasák Benedek Balázs: Fekete, fehér, igen, nem Moholy-Nagy László utópiája
• Sándor Tibor: A lázadó masamód Gaál Franciska
KRITIKA
• Báron György: Valahol Kelet-Európában Egy tél az Isten háta mögött
• Karátson Gábor: Ha volnának is hadimasinériák A császár és a gyilkos
• Nádori Péter: Egy nagyon szép Torschluss-pánik Amerikai szépség
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Az Északi-sarkkör szerelmesei
• Bíró László: Szeress, ha tudsz!
• Mátyás Péter: Sivatagi cápák
• Köves Gábor: Hilary és Jackie
• Korcsog Balázs: Anna és a király
• Somogyi Marcell: Árvák hercege
• Elek Kálmán: Zuhanás
• Tamás Amaryllis: Lautrec
• Pápai Zsolt: A Winslow-fiú
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Guvatok, kutyák, pilóták

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jason Bourne

Huber Zoltán

Jason Bourne – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Paul Greengrass. Írta: Christopher Rouse és Paul Greengrass. Kép: Barry Ackroyd. Zene: David Buckley és John Powell. Szereplők: Matt Damon (Bourne), Alicia Vikander (Lee), Tommy Lee Jones (Dewey), Riz Ahmed (Aaron), Julia Stiles (Nicky). Gyártó: Universal Pictures / Kennedy-Marshall Company. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A hivatásos szuperügynökök, katonás testépítők és képzett harcművészek után a szomszéd srác lett a kettőezres évek ikonikus akcióhőse. Bourne a skizoid közhangulat, a mindenkit potenciális áldozattá és elkövetővé degradáló terrorizmus terméke, a hétköznapiság álarcától szabadulni próbáló, identitását kereső figura a néző nevében zúzta arcon az egyéniséget felzabáló hatalmat. Matt Damon, a normcore hollywoodi helytartója eszményi választás volt a szerepre, míg a trilógia középső és befejező felvonását rendező Paul Greengrass végig földközelben tartotta az eseményeket. Az agymosott férfi belső és külső küzdelmét, a múlt szövevényes rejtélyét a mindennapi környezetre hangolt, lendületes és realisztikus összecsapások ellenpontozták. A képlet maximálisan bevált, a közönség és kritikusok ódákat zengtek, úgy tűnik, örök visszatérésre kárhoztatva Jason Bourne alakját. A franchise bűvöletében élő üzletembereket nem hatotta meg sem a harmadik rész végére elért dramaturgiai végpont, sem a Damon/Greengrass páros merev elzárkózása. Előbb nélkülük próbálkoztak a vonatkozó univerzum bővítésével, majd végül őket is meggyőzték, lenne értelme tovább bonyolítani a kémmesét.

Egy természetes nyugvópontjára jutott történetet azonban nem egyszerű újra mozgásba lendíteni. Bourne múltjába újabb titkot csempészni legalább olyan mesterkélt húzás, mint ráküldeni egy újabb gonosz CIA-igazgatót. Hiába bukkan fel a Facebook fiktív megfelelője és hangzik el Snowden neve többször, releváns folytatás helyett felmelegített konfliktusokat és alulírt karaktereket kapunk. A főhősben vibráló kettősségek és a hitelesség illúziói nélkül Bourne nem sokban különbözik a Tom Cruise megformálta rendcsinálóktól. A rutin ellenben üzembiztosan működik, a filmet Greengrass akciójelenetei és Damon jelenléte emelik ki a tisztes iparosmunkák mezőnyéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12886