|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaRomán FilmnapokKoltai Ágnes
Augusztus 29–31-e között Román Filmnapokat rendezett a MOKEP. A programban Mircea Veroiu Meghalni az életért, Sergiu Nicolaescu A ring és Doru Nastase A Sárga Rózsa visszatér című alkotása szerepelt. Az 1941-ben született Mircea Veroiu 1970-ben szerezte meg rendezői diplomáját. Nagy feltűnést keltett az 1970-es tavaszi árvízről készített A víz, mint a fekete bivaly című egészestés dokumentumfilmje, amely az 1973-as Cannes-i fesztiválon elismerő oklevelet kapott. Társrendezője volt a Kőországi lakodalom (1974) és Az arany szelleme (1977) című filmeknek. Mozijainkban önálló rendezéseit is bemutatták, a Túl a hídont (1977), a Cirkusz a vadnyugatont (1981) és A kígyó jelét (1983). A programban szereplő Meghalni az életért (1983) a harmincas évek Romániáját mutatja be, főszereplői a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, illegális harcuk áll a film középpontjában.
A mai román film legismertebb rendezője Magyarországon Sergiu Nicolaescu. A kalandfilmjeiről híres Nicolaescu 19 filmjét vetítették nálunk. A román krimi atyja szívesen játssza el saját filmjei főszerepeit. Láthattuk A banditák alkonya (1975), Az utolsó töltény (1975), a Vádol a felügyelő (1975), a Halhatatlanok. (1976), az ítéletidő (1978), az Üldözés (1979), a Revans (1980), Az éneklő kutya (1981), a Csapda a tábornoknak (1982) és a Viadal (1983) című filmben. A ring (1983) egy bokszoló története; krimibe bújtatott dráma a kegyetlen ifjúkorról, a koncentrációs tábor kínjairól.
Doru Nastase A csontok útja (1981) és a Sárga Rózsa (1982) folytatását készítette el. A Sárga Rózsa visszatér (1983) a trilógia záródarabja; az 1848-as forradalmat megelőző években játszódó történelmi kalandfilm.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1222 átlag: 5.63 |
|
|
|
|