KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Sorozatgyilkosok

Hitchcock az Interneten

Ádám Péter

Hitchcock él, a francia Interneten rejtőzködik.

A mozimániás Internet-hajósok többnyire csak az amerikai vizek felé veszik az irányt. Pedig érdemes francia vizeken is halót vetni, akadnak arrafelé is izgalmas csemegék. Mint például az a Hitchcock-archívum, amely épp nemrégiben nyitotta meg virtuális kapuit.

Persze nem is annyira archívum ez, inkább afféle kegyhely, a rendező életművével kapcsolatos kultikus információk tárháza. Ahol a rajongók – a filmek dokumentációs anyagától interjúrészleteken és filmplakátokon át a szereplőkkel és a kísérőzenével kapcsolatos információkig – úgyszólván mindent megtalálhatnak. Megtekinthető és megrendelhető, mintegy ráadásként, a Párizsi Pénzverő három Hitchcock-emlékplakettje is.

Az igazi Hitchcock-rajongóknak azonban az archívum kincsei talán az érméknél is értékesebbek. A Psychónak szentelt rész lehívható tárgyszói: pénzlopás, motel, ház, pince, zuhanyozó és – melltartó. Ha rákattintunk a zuhanyozó tárgyszóra, megtudjuk, hogy a gyilkosság, amely az egész filmtörténet egyik leghíresebb jelenete, több mint hetven beállításból áll, hogy mindössze negyvenöt másodperc, hogy ennek a negyvenöt másodpercnek Hitchcock hét forgatási napot szentelt, és hogy a zuhanyrózsa alatt dublőz alakította Janet Leigh szerepét (Ám lásd a színésznő visszaemlékezését; a szerk.). A melltartóra kattintsanak rá az utánam jövők.

Az archívum legizgalmasabb szolgáltatása azoknak a rövid filmrészleteknek a gyűjteménye, amelyekben a rendező személyesen jelenik meg a mozivásznon. Bár Hitchcock már korábban is fel-feltűnt a filmjeiben, csak az 1940-es Rebeccától kezdve komponálta bele magát tudatos rendszerességgel a képbe. Most az Interneten újra meg lehet nézni, hogyan száll fel az Idegenek a vonaton ötödik percében nagybőgővel a vonatra, hogyan jön ki az állatkereskedésből két foxterrierrel a Madarak negyedik percében (épp akkor, amikor Tippi Hedren belép oda), és hogyan dajkál egy pufók csecsemőt szálloda halljában a Szakadt függöny negyedik percében, és meg lehet nézni a többi, csalafintábbnál csalafintább megjelenését is, egészen a Mentőcsónakban olvasott újság híres fogyókúra-reklámjáig, amelyen kétszer is szerepel (egyszer kövéren és egyszer lefogyva).

Az összeállításból kiderül, hogy bár Hitchcock szerette magát a film első néhány percében megörökíteni, azért olyan műve is akad, ahol csak a második részben sikerült erre helyet és alkalmat találnia. Ilyen a Forgószél (itt csak a hatvanadik percben tűnik fel az estélyen), ilyen a Hátsó ablak (itt a harmincadik percben jelenik meg a zeneszerző lakásán), és ilyen egyik utolsó felbukkanása a Családi összeesküvésben, ahol negyvenegy percet kell vámi, míg egy üvegajtó mögött végre megpillanthatjuk elmosódott körvonalait.

Az archívum – amely a cardiffi egyetem adatbázisára épül, és amely Pierre Friheux (pierre@ai.alienor.fr), valamint Laurent-Pierre Gilliard (gilliard@rd.lectra.fr és fantáziáját dicséri – még nem teljes (fokozatosan töltik fel adatokkal), de így félkész állapotban is élmény. Van vendégkönyv is. A bejelentkező képernyőtől, amely számlálja a látogatókat, e sorok írója a 02504. sorszámot kapta. (http://hitchcock.alienor.fr)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=60