|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA velencei kurtizánTamás Amaryllis
A 16. századi úszó bordély, Velence látványa és Veronica Franco, a kurtizánkirálynő érzékisége a vágybirodalom példázatgyűjteményét adja az erre kiéhezetteknek. Az evilági örömökről, az érzelmek univerzumában zavarodottan tévelygő balgákról. Pestisjárvány, inkvizíció zengő tumultusában hömpölyög a megunhatatlan csevegés arról, hogy a szerelem boldog állapot-e vagy boldogtalan, hogy mindannyiónkban van valamennyi mindenkiféléből. Kielégítetlen nőből és szent kokottból, trubadúrból és szadista kukkolóból. S hogy a nőnek tettestársa vagyon, az ki neveztetik férfinak. Hogy oda-vissza, tér- és időkorlátokat átröpülve csak a konvenciók, a formák, a járulékos elemek változtak, az alapvető dolgok, a szenvedély, az intellektus és a képzelet alapjai változatlanok maradtak. Hagyományok, előítéletek és ideálok, vallásos hitek, erkölcsi rendszerek és illemkódexek csak különböző formákba öntik az emberi ösztönök, szenvedélyek és vágyak változatlan, kezelhetetlen alapanyagát. Az emberi viselkedés kívülről törvény és szokás, belülről kierőszakolt kompromisszum a nyers ösztön és az elérhetetlen ideál között. Fura keveréke az ellentmondásoknak, a szenvedélytől való rettegésnek és a szenvedély romantikus imádatának. A szerelmet, a lélek irigylésre méltó állapotát – egyetlen életen belül is – felválthatja a szenvedély a szenvedélyért kultusza.
E film nem akar más lenni, mint ami: mese. Kultúrtörténeti adalékokkal is műveli a nézőt, mégpedig roppant élvezetes módon. Filozófiája életimádó. A független, eszményi emberről regél, aki szellemi párviadalban – költőként -, és ágybéli csatározások terepén – szűzies cédaként – valamennyi lényeges erényt gyakorolja: emberszeretet, intelligenciát, bátorságot, nagylelkűséget, érdeknélküliséget.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1341 átlag: 5.6 |
|
|
|
|