|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Krónika„Big Zbig”N. N.
Zbigniew Rybczynski retrospektív sorozata a BBS Toldi Moziban 1996. szeptember 27-30. A BBS Toldi Estéje és a Budapesti Lengyel Intézet közös rendezvénye.
Zbigniew Rybczinski (1949. Lodz) Tangó című filmjére 1983-ban Oscar-díjat kapott az animációs rövidfilm kategóriában. Ezzel a díjjal végérvényesen szakított a hivatalos filmrendezői pályával, amit igazából el sem kezdett soha. Amerikába költözve csak videóműveket készített.
Rybczynskinek már a korai filmjeit is videó nélkül csinált videóműveknek tekintik sokan, pályájának egészét jellemzi, hogy az esztétikai értékek és a technológiai újítások egymásból fakadnak.
Előbb festőnek tanult, majd részt vett a Filmes Formai Műhely (Warsztat Formy Filmowej) történelmi avantgárd csoportban és animációs filmeket csinált. Később klipeket készített – többek között – az Art of Noise-zal, Mick Jaggerrel, feldolgozta Ravel Boleroját és A Patyomkin páncélos lépcsőjelenetét. Legújabban a „magas érzékenységű elektronikával” kísérletezik. Nemrég egy berlini nemzetközi experimentális filmközpont létrehozásával bízták meg.
„Anélkül, hogy eldobnánk a múltat, nem élhetünk”, vallja Rybczynski, aki munkahelyén valamikor a Szolidaritás Alapító Bizottságának vezetői között volt, s míg odahaza a „politikai”, az új világban az „esztétikai cenzúra” elvárásaival szembesülve dolgozik. Budapesti jelenléte igazi szenzáció.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2618 átlag: 5.42 |
|
|
|
|