|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziA belleville-i zsaruVarró Attila
Le
flic de Belleville – francia, 2018. Rendezte: Rachid Bouchareb. Írta: Marion
Doussot, Larry Gross és Rachid Bouchareb. Kép: Alain Duplantier. Zene: Éric
Neveux. Szereplők: Omar Sy (Baaba), Luis Guzman (Garcia), Biyouna (Zohra), Ériq
Ebouaney (Ladji), Diem Nguyen (Lin). Gyártó: Tessalit Productions / Davis
Films. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált.
110 perc.
A belleville-i zsaru megszokottól ellenkező irányú remake-je, amely (látszólag) Eddie
Murphy sztárcsináló kultuszfilmjét igazítja francia szájízhez, A belleville-i zsaru halálos fegyvere 2.
– avagy állj, mert a mamám arab
címmel nem csupán közelebb állna a valósághoz és megspórolná a műsorújságoknak
a rövid szinopszist (alapszituáció, főhős, antagonisták, humoros mellékszál
kipipálva), de még a megcélzott műfajra is egyértelműen utalna. Omar Sy idei
multikulturális buddy movie-ja – a
bőséges hazai készlet helyett Bajkeverőtől
Balfácánig – a hollywoodi
zsaruverzióval próbálta tovább egyengetni a legnagyobb nemzeti sztár nemzetközi
karrierjét. A floridai helyszín, a hispano
színésztárs, a kínai barátnő és az orosz hússaláta találkozása a svédasztalnál
azonban nem szól másról, mint a sok évtizedes hazai komédia-hagyományok
ráerőszakolásáról a Beverly Hills-i zsarura,
amely annak idején nem csak Murphy géppuskaszájának és eleven dialógusainak
köszönhette időtálló sikerét, de annak az ellenállhatatlan pofátlanságnak is,
amellyel kifigurázta az „osztályok nélküli társadalom” amerikai önámítását.
A
veterán író-rendező Rachid Bouchareb éppen előző filmjében, a Két férfi a városban José
Giovanni-börtönballada kiváló amerikanizálásában (Two Men in Town) bizonyította, milyen pontosan és gazdagon
átültethető egy félévszázados banlieue-bűndráma
minden társadalmi zöngéjével együtt a kortárs Egyesült Államokba. A fordított
kísérlet tökéletes kudarca nem az alkotói tehetségtelenség példája, inkább azt
jelzi, hogy a gall filmipar szerint a nagyvilág kizárólag a
jellemkomikum-központú vígjátékaikra vevő, méghozzá minél sokszínűbb,
epizódikusabb és öntörvényűbb formában, hogy még a félanalfabéta pekingi
szakmunkástanulót is lekösse. Pedig a franciák mindig is lelkes mesterei voltak
az amerikai bűnmeséknek, az első James M. Cain adaptációtól (Az utolsó forduló) a sorra filmesített
Goodis-regényeken át a Halálos
szívdobbanásig – úgy tűnik, manapság Melville helyett csak Belleville-re
futja.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|