|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/december
|
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára
• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziThelmaRoboz Gábor
Thelma – norvég, 2017. Rendezte: Joachim Trier. Írta:
Joachim Trier és Eskil Vogt. Kép: Jakob Ihre. Zene: Ola Flottum. Szereplők:
Eili Harboe (Thelma), Kaya Wilkins (Anja), Henrik Rafelsen (Trond), Ellen
Dorrit Petersen (Unni). Gyártó: Memento Films. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 116 perc.
Napjaink külföldön is jegyzett norvég rendezői közül
eddig igazán csak Bent Hamernek sikerült karakteres szerzői életművet
felépítenie, és bár Joachim Trier került hozzá a legközelebb, a Szerzőkkel
befutott alkotó eddigi munkásságából egyelőre hiányzik a vezérfonal. A
helyzeten friss filmje sem változtat, sőt: az angol nyelven forgatott Hétköznapi
titkaink után újra hazai pályán készített munkájával jócskán meglepi
azokat, akik már elkönyvelték a kétezres évek dán drámaiparosai rokonának.
Trier első női főhőse egy vidéki családból származó
lány, aki egyetemi tanulmányai megkezdéséhez felköltözik a fővárosba, egyúttal
kicsusszan keresztény szülei szorításából. A gátlásos Thelma lassan elkezd felzárkózni
a kortársaihoz, néha azonban epilepszia-szerű rohamok törnek rá, és ismét
igénybe veszi különleges képességét, amivel már gyerekkorában is tragédiát
okozott. A rendező idei filmjében nem pusztán megválik a korábban olyan finoman
használt formai eszközöktől (mint a „mi lett volna, ha” képsorok és az irodalmi
igényű narráció), de nagy lépést tesz a fantasztikum irányába, mintha csak most
akarna szélesebb közönség felé nyitni. Azonban az állandó alkotótárs Eskil
Vogttal írt coming-of-age sztoriból rövid
időn belül kiderül, hogy nem éppen a feszes cselekménybonyolítás érdekli őket,
és a központi zsánerelemnek is inkább csak metaforikus funkciót szánnak.
Művészfilmes érzékenységük pedig nem hat megtermékenyítően: a Thelma a
két szék között a pad alá esés iskolapéldája, ráadásul nem egyszerűen
frusztráló élmény – a Carrie felől nézve még kínos is.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
