KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Nagy Fal

Kránicz Bence

The Great Wall – amerikai, 2016. Rendezte: Zhang Yimou. Írta: Tony Gilroy, Carlo Bernard és Doug Miro. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Matt Damon (Garin), Pedro Pascal (Tovar), Tian Jing (Lin Mei), Willem Dafoe (Ballard), Andy Lau (Wang). Gyártó: Legendary Entertainment / Atlas Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 94 perc.

 

A 2010-es évek elejéig Japán számított Hollywood második legnagyobb piacának, az utóbbi években viszont már a valóságos gazdasági csodát produkáló Kína termeli a legtöbb bevételt az Egyesült Államokon kívül, méghozzá úgy, hogy a helyi kvóták alapján évente csak pár tucat külföldi filmet mutathatnak be. Nem csoda, hogy az amerikai filmipar egyre több gesztust tesz a kínai közönségnek. A Vasember 3 kínai kópiáin pekingi mellékszál gazdagította a történetet, a Képszakadás című tinifilm kínai hőse pedig az alternatív változat szerint a tivornyázás után az óhazába utazik, és kibékül a családjával.

A jól jövedelmező kínai-hollywoodi kapcsolatot építi tovább a nagyszerű Zhang Yimou is. A kínai film nemzetközi áttörésében kulcsszerepet játszó rendező néhány éve Christian Bale főszereplésével forgatott otthon, A háború virágait imádta is a hazai közönség. A hasonló receptet követő A Nagy Fal viszont szélesebb nemzetközi forgalmazást kapott, köszönhetően Matt Damon sztárkarizmájának és a populárisabb megközelítésnek. A történelmi filmet ígérő cím ugyanis pergő akciómozit takar, míg alaphelyzete inváziós sci-fiket idéz: a középkori Kínát földönkívüli szörnyhordák fenyegetik, és a vár-, pontosabban falvédőkhöz európai zsoldosok is csatlakoznak.

A bornírt történetet tetszetős vizuális körítés teszi fogyaszthatóvá, ám a kékben és vörösben pompázó harcosok legfeljebb a rendező munkásságával éppen csak ismerkedő nézőket nyűgözhetik le, elvégre a Hős nemcsak színkódos jelmezek terén képviselt magasabb nívót. Adja magát a párhuzam a meggazdagodás reményében Kínába érkező főhős és a film készítői között, de valójában ennyi képzelőerőre sincs szükség, hogy a Nagy Falat a két nagyhatalom számára kölcsönösen előnyös üzleti vállalkozásként nézzük elsősorban. A filmrajongók pedig reménykedhetnek benne, hogy Zhang Yimou legközelebb kisebb tétekkel, de nagyobb művészi önállósággal dolgozhat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13084