KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/augusztus
POSTA
• Brüll Mária: Tűzszekerek vagy Illés szekere
VITA
• Koltai Tamás: Film akkor is van, ha nincs mese Kerekasztal-beszélgetés rendezőkkel

• Báron György: Budapesti ragadozók Dögkeselyű
• Székely Gabriella: A filmépítész Beszélgetés Szomjas Györggyel
• Pörös Géza: Szerelmi vallomás és népművelés Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Schubert Gusztáv: Láthatatlan film Kísérleti filmezés Magyarországon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Hajóval a hegyen át Cannes (2)
• Csala Károly: Mi újság a harmadik világban? Taskent

• Bereményi Géza: Kurtítás Sörgyári capriccio
• Zalán Vince: Háttér nélküli világok A nyugatnémet film A bádogdob után
• Csala Károly: „Nem vagyok ünnepélyes...” Beszélgetés Peter Lilienthallal
LÁTTUK MÉG
• Simándi Júlia: Honda-lovag
• Jakubovits Anna: Legyen a férjem!
• Farkas András: Földrengés Tokióban
• Lajta Gábor: Hogyan csináljunk svájcit?
• Loránd Gábor: A menyasszony
• Lajta Gábor: A csontok útja
• Farkas András: A seriff és az idegenek
• Ardai Zoltán: Krakatit
• Sebők László: A fekete paripa
• Simándi Júlia: Apaszerepben
• Gáti Péter: Tanú ne maradjon
• Bikácsy Gergely: A vidéki lány
TELEVÍZÓ
• Hankiss Elemér: A cselekvő és merengő tévé Jegyzetek az amerikai és a magyar televízió hatásmechanizmusáról
• Rajnai András: Az elektronikus jelenség Ellenvélemény
• Bernáth László: Én nem telefonáltam Ellenvélemény
• N. N.: A világ televíziói
KÖNYV
• Richter Rolf: Filmirodalom az NDK-ban

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tanú ne maradjon

Gáti Péter

 

Napjainkban a bűnözés nemzetközi tevékenységgé vált. Ezt a tényt az újsághírek mellett a krimifilmekben is szemrebbenés nélkül vesszük tudomásul, főképp, ha nyugati importról van szó. A szocialista országokban készült „bűnöző-filmek” inkább helyi jelenségeket vizsgálnak, s általában külsőségekben hasonlítanak a nyugati produkciókra. Némiképpen meglepetés ezért ez a jugoszláv krimi, amelyben a bűnözés nem ismer országhatárokat, és amely – ez a fontosabb – a műfaj szabályait pontosan betartó profi produkció.

A kasszafúrás mestereiként jegyzett nehézfiúk Bécsben lépnek akcióba. A sikeres vállalkozás után Belgrádban találkoznak újra, kipihenni a fáradalmakat és megvárni, amíg elül a „munkájuk” nyomán támadt vihar. Szorgalmas emberek, tehát otthon sem bírják a tétlenséget. Ekkor lép színre ismeretlen ismerősünk, a jugoszláv nyomozó. Céltudatos, titokzatos és marcona – versenyezhetne bármelyik külföldi kollégájával.

Milorad Laković feszes szerkezetű filmet készített. Minden szereplő, szituáció, zenei motívum a helyén van. Olyannyira, hogy a nézőnek kedve támad pontatlanságok után kutatni. Kegyetlen és elegáns bűnözők, gyönyörű nők, a fegyvert jól kezelő és agyafúrt zsaruk viszik a főszerepet. Igaz, a detektívek kicsit könnyen rátalálnak a helyes nyomra. A színes technika a műfajtól elvárt valósághűséggel adja vissza a golyó lyuggatta véres ingeket, a mérsékelten elegáns szobabelsőket, a feszült és verejtékező arcokat. Izgalmas, színvonalas kommersz-krimit láthat mind az ezeket az alkotásokat kifejezetten kedvelő, mind pedig a vetítésre csak véletlenül betérő mozilátogató.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7012