KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Némi eligazítás, semmi több...

Hegedűs Tibor

 

Nánay István könyvecskéje (Magyar Televízióművészet 1957–1977), a Magyar Televízió kiadásában jelent meg; egyik szerkesztője az említett intézmény sajtó- és propagandaosztályának vezetője; – ez a tény nyilvánvalóvá teszi, hogy nem kritikai szemléletű összefoglalót veszünk kézbe. A „házi” (s népszerűsítő) jelleg egyszersmind megszabja már a hangütést is, melyet személytelenül tisztelettudónak minősíthetünk; s eleve korlátozza – adott esetben megkérdőjelezi – a kötet értékelő megállapításainak érvényességét, kivált, amikor művekről és rendezőkről beszél. Elemzések és igen vitatható dicséretek helyett helyénvalóbb lett volna felsorolni a neveket, a műveket, lehetőleg teljességre törekedve, esetleg tartalmi kivonatokkal és az egykori (akár egymásnak ellentmondó) sajtókritikák idézésével. Mindezt köríthette volna a kötetben megtalálható képanyag, a nemzetközi (vagy hazai) fesztiválokon nyert díjak táblázata, televíziózásunk belső fejlődésének története s esetleg több olyan fejtegetés, mint A televízióművészet lehetőségei és korlátai című fejezet. E tekintetben elfogadjuk, hogy a szerző nem a saját, hanem Hermann István gondolatait közvetíti, s talán éppen ezért más elméleti írásoknak is helyt adhatna: hiszen még annyi minden tisztázatlan!… Nézetünk szerint e módosított koncepció megvalósításával hasznos kézikönyvet forgathatnának mind a kezdő tévékritikusok, mind az emlékezetfrissítésre szoruló, idősebb ítészek, mind a tárgy iránt behatóbban érdeklődő közönség.

Gyanítjuk persze, miért készült a könyv más elképzelés szerint. Főleg azért, mert a tévéművészetről – ellentétben például a színház- vagy filmművészettel – a kiadók nem jelentetnek meg semmit. Még időszerűtlennek tartják, hogy foglalkozzanak vele, mert – úgymond – még túl fiatal, túl kialakulatlan, s a művek erkölcsi és főleg technikai kopása számottevő, sokat kiselejteztek, nem is rögzítettek satöbbi. További érv (az olvasóközönséget illetően), hogy a műsortömeg nézéséből fakadó telítettség sietteti a felejtést, a közelmúlt kivételével a fölidézési kísérlet eleve kudarcot vallana. Az érvek nyomósak, az álláspont érthető. Sajnos, a múlandóságnak szomorú jelét Nánay kötetében is tetten érhetjük. Néhány esetleges példa: Szőnyi G. Sándor munkásságában meg sem említi a Felnőttek iskoláját, amivel voltaképpen „kiugrott”. Ugyanez a hiba ismétlődik Hajduffy Miklós esetében (Távolsági történet, amely csak a fesztiváltáblázaton szerepel). A televízióművészet fejlődésében döntő szerepet játszó, kiváló operatőri gárda említetlensége pedig már megbocsáthatatlan hiányosság, amit a szűkre szabott terjedelem sem ment.

Javasoljuk: amit más kiadó nem vállal, vállalja el a Televízió, illetve a Minerva. Propagandisztikus jellegű, pusztán némi eligazítást szolgáló kötetén kívül jelentessen meg, perelve az aggályokkal, igazi tévé-művészet-történetet. Persze, „házon kívüli” íróktól. Ehhez le kell gyűrnie magában krónikus kritikus-ellenességét. Kérdés, fölismeri-e végre a „mundér becsületének” védelmét, mint immár komikus magatartást?

Majd elválik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8034