KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/január
FILMSZEMLE
• Zsugán István: A magyar film a világban 1979-ben Pécsi Játékfimszemle, 1980
• Dárday István: Töredékes összefüggések nagylátószögű optikával

• Jovánovics Miklós: Alászállás a közelmúlt poklába Bizalom
• Koltai Tamás: Szász Péternél mindig olyan jókat mondanak Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
• Lázár Ervin: Sorok az Égigérő fű plakátjának ragasztós oldalára
• András László: Szemtől szemben Tarkovszkijjal Tükör
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Rubanova Irina: Miskin herceg a tiltott zónában Tarkovszkij Sztalker című filmjéről
• Császár István: Folytatható utószó Fellini Casanovájáról
• N. N.: Federico Fellini filmjei
FILMZENE
• Kocsis Zoltán: Kell-e a filmzene?

• Takács Ferenc: „Amerika kizöldülése” Hair
• Réz Pál: A sokértelműség csapdái Gondviselés
• Sándor Pál: „Közeli fotográfiát ne csináljanak rólam!” Interjú-részlet egy készülő Karády Katalin filmből
• N. N.: Karády Katalin filmjeiből
• Matos Lajos: agresSZÍV KINó
• Veress István: Az állatok válaszolnak
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Politikai lelkigyakorlat a Genfi-tó partján Nyon
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: A hiénák napja
• Gervai András: Koldus és kirlyfi
• Iván Gábor: Nada csoport
• Csala Károly: Spirál
• Schéry András: Konvoj
• Kapecz Zsuzsa: A dervis lerombolja Párizst
• Sólyom András: Kezedben a kulcs
• Bognár Éva: Férfiak nélkül
• Schéry András: Lidércnyomás
• Argejó Éva: Fierro fiai
• Iván Gábor: Meg kell ölni ezt a szerelmet
TELEVÍZÓ
• Illyés Gyula: A jövő mozija
• Mezei András: Csak ülök és kérdezek Beszélgetés Vitray Tamással
• Faragó Vilmos: Kortársak – adaptálva
• Kristóf Attila: A kabaré alkonya Humor a tévében 1.
• Gervai András: A Kunta Kinte-legendárium Gyökerek
• Honárkay Róbert: Hús, bőr, szeplő Ingmar Bergmanról
• Békés Tamás: A képernyő – tegnap
• Gombár Endre: A Tejút fiai
KÖNYV
• Bádonfai Gábor: Két évtized filmtörténete egy olasz napilap hasábjain
TELEVÍZÓ
• Hegedűs Tibor: Némi eligazítás, semmi több...
POSTA
• N. N.: „Minden számban legalább egy aktfotót” Olvasói levél – Szerkesztői válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Az év játéka Az 1979-ben Magyarországon bemutatott legjobb külföldi filmek

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Koldus és kirlyfi

Gervai András

 

Richard Fleischer rendező munkája leginkább a magolós diák feleletére emlékeztet, aki készült ugyan az anyagból, de a lecke felmondásán, a jó jegy megszerzésén kívül nem igen törekszik másra, – például a tanultak megértésére, netán értelmezésére. Fleischer is beérte kevéssel, a forgatókönyv invenciótlan filmre ültetésével. „Dolgozatába” nem sok eredetiséget, ötletet csempészett, s főleg nem valamiféle koncepciót, ami az irodalmi alapanyag megfelelőbb formájú és stílusú interpretálásának alapfeltétele lehetett volna. Ennek eredményeképpen aztán a jelenetek mint egy kifestőkönyv lapjai peregnek egymás után.

Amit a vásznon láthatunk, az mindössze a Mark Twain mű fordulatainak lényege (amitől az adaptáció jó néhány helyen ügyes dramaturgiai változtatásokkal el is tér); korhű és pompás díszletek, jelmezek; s a kisebb-nagyobb szerepekben tucatnyi világsztár. A sava-borsa hiányzik a produkciónak; a mesét Fleischer rettentő komolyan véve, egy csipetnyi humor vagy irónia nélkül adja elő. A színészek sokszor csak felmondják szövegeiket, jelen vannak a szituációkban, de azokat, akárcsak figuráikat, nem nagyon tudják élettel megtölteni… Persze, a Koldus és királyfit valószínűleg nem is lehet annyira rosszul megfilmesíteni, hogy az – a regény hírneve, a kalandos cselekmény, a történet izgalma és romantikája jóvoltából – ne vonzana tömegeket a moziba. A film így, ha művészi sikereket nem is, anyagiaikat annál inkább hoz készítőinek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8015