|
|
|
Láttuk mégEgy holland Jáva szigeténBáron György
A film alapjául szolgáló könyvet – a holland Multatuli (valódi nevén: Edward Douwes Dekker) Max Havelaar című regényét – Sigmund Freud a világ tíz legnagyobb regénye közé sorolta. A filmet nézve nehéz megértenünk a modern lélektan atyjának lelkesedését. Fons Rademakers kétrészes, lassú hömpölygésű történelmi tablója nem tartozik a világ tíz legjobb filmje közé. Sőt, ez a holland alkotás a világ igen nagy számban előállított rossz filmjei közé tartozik, s alighanem Freud sem találna benne különösebb szellemi izgalmat.
A történet a múlt század derekán játszódik, a holland gyarmatbirodalom gyöngyszemén, Jáván. A címbeli „egy holland” liberális elveket valló gyarmati főtiszt, akinek minden civilizációs igyekezete megtörik a helyi korrupt törzsi vezetők és az őket támogató fehér helynökök ellenállásán. Hősünk végül illúzióitól megfosztva távozik a szigetről. A film körülbelül olyan iskolásán unalmas, ahogy az a felidézett történet alapján elképzelhető. Szép óceáni tájakat látunk, tiszta tekintetű kisgyerekeket, munkában megtört öregeket, kegyetlen és agyafúrt elnyomókat. A helyi és hollandus elnyomók mulatoznak, esznek-isznak, míg a javai parasztok keményen dolgoznak és nyomorban tengődnek. Mintha jóindulatú, bár kissé bugyuta tankönyv-illusztráció peregne a szemünk előtt, mely a gyarmatosítás hátrányait példázza. Annak a felnőtt nézőnek azonban, aki mindeme hátrányokról régóta amúgy is meg van győződve, ez a színes, kétrészes közhelyparádé csekély szellemi felüdülést kínál.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1026 átlag: 5.47 |
 |
|
|
|
