KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/április
• Létay Vera: A margón kívül vagy belül Cserepek
• Csala Károly: Tasszili tenyérnyom Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Bikácsy Gergely: A légnadrág Ripacsok
FILMSZEMLE
• Ciment Michel: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Gambetti Giacomo: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Robinson David: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• Rubanova Irina: 12 kérdés 48 válasz A Filmvilág külső tudósítói a Magyar Játékfilmszemléről
• N. N.: XIII. Magyar Játékfilmszemle – díjak és díjazottak

• Kardos Ferenc: Filmek, mozik, nézők – a filmrendező szemszögéből
• Gambetti Giacomo: Egy „kívülálló” rendező Giuseppe Ferrara portréjához
• Zsolt Róbert: Rallye, Formula I., Formula II. Autóversenyzők
• Galsai Pongrác: Jogi „love story” Kramer kontra Kramer
• Matos Lajos: Mozi az ördög tornyánál Harmadik típusú találkozások
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Trambulin a világsikerhez Nyugat-Berlin
WILDER
• Ciment Michel: „Ne untasd felebarátodat!” Beszélgetés Billy Wilderrel
• Wilder Billy: Billy Wilder zsebszótárából
• N. N.: Billy Wilder
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)

• Molnár Gál Péter: A félévszázados siheder Jegyzetek James Deanről
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: Hófehér és Rózsapiros
• Béresi Csilla: A repülés megszállottjai
• Dániel Ferenc: Ellopták Jupiter fenekét
• Szalai Anna: Péntek nem ünnep
• Dániel Ferenc: Az emberevő medve
• Sneé Péter: A bestia
• Oravecz Imre: Szárnyalás
• Iván Gábor: Az égő Barcelona
• Sólyom András: Piedone Egyiptomban
• Róna-Tas Ákos: A fekete kutya
• Loránd Gábor: Skorpió
• Palugyai István: Jobb félni, mint ...
• Báron György: Egy holland Jáva szigetén
TELEVÍZÓ
• Kerényi Mária: Hol a színpad: kint-e vagy bent...? A kékszakállú herceg vára
• Veress József: Igazság és Hamisság Közjáték Vichyben; Viadal
• Mészáros Tamás: Ismeri ön Horvátékat? Csáth Géza drámája
• Koltai Ágnes: A képernyő nem türelmes Beszélgetés Érdi Sándorral, a Stúdió főszerkesztőjével

• A szerkesztőség : Filmkritika-pályázatunk eredménye
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Angyalok földje
• Karcsai Kulcsár István: A kétéltű ember
• Karcsai Kulcsár István: Ötcentes mozi
KÖNYV
• Schéry András: A „bénító szintézis” ellen
• Csala Károly: Filmévkönyv, 1979
• Karsai Lucia: Laura Betti önéletrajzi regényéről
POSTA
• Zalán Vince: Lajta Andor

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az emberevő medve

Dániel Ferenc

 

1949 őszén geodéták csoportja térképezget a szibériai tajgában, néhány munkatárs rejtelmes körülmények közepette eltűnik azon a Janguj-hegyen, amelyet az odavalósi tunguz pásztorok, vadászok mágikus félelme kerít tabu-hellyé. A földmérők nekivágnak, hogy szembenézzenek a hegy titkával. Útjuk: maga a „kaland” – a tajga, vad hegyi folyók, kőgörgetegek, kutyák, rénszarvasok, hegyivezetők, eső, hó, szél – sámanhitű tunguzok és végül a különös nyomok. Nagy kár, hogy a néző, egyszerűen a film címéből kitalálva, előbbre jár a nyomozásban: szégyen ide, szégyen oda, a Janguj-hegyi mackó embert eszik. Ő falja fel a természet csendjét puskalövésekkel, halihózással megzavaró geodétákat. Ő támad lesből, orvul, a medveszokásokhoz méltatlanul.

A kalandfilm elemi műfaji izgalma hamar odavész. Pedig Bunyejev rendező igyekszik minden filmmozzanatból kicsikarni valamit. Váltogatja a napszakokat, csővégre keríttet állatokat (két „bevezető”-medvét az „igazi”-hoz); beavat sámán szertartásba, nézeti velünk a különös égövi táj változékony részleteit. Ez utóbbiak beható megismerésére mind nagyobb kedvünk támadna.

Igen, a tajga kalandfilm-fordulatok és misztikus titokzatosságok nélkül sokkal izgalmasabb képet mutat, illetve mutatna. Ahogyan az ott élő emberek igazodnak a zordon világ nem könnyen feltárulkozó logikájához, ahogyan létfeltételeik kialakulnak, működtetik az elmét és reflexeket, ahogyan a behatoló technika segít és pusztít egyidejűleg, ez volna Bunyejev igazi témája. S ezt téveszti szem elől a szimbolikus medve-história kedvéért. Kár. Még a lőtt medvét is megsajnáljuk: hiába múlt ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7496