Láttuk mégA félhold árnyékábanAmbrus Katalin
Az örmény nép történelme kevéssé ismert előttünk, pedig meglepő hasonlóságokat mutat történelmünkkel. Armeniában – megelőzve a Római Birodalmat – lett először államvallássá a kereszténység, s a Kaukázuson túl, ez a nép töltötte be a hit „védőpajzsának” nagy véráldozatokat követelő szerepét. Földjükért évszázadokon át vetélkedtek a környező hatalmak, s az önállóság kivívása elérhetetlen volt, mégis őrizték kultúrájukat, vallásukat, sóvárgó szabadságvágyukat.
Keoszjan filmje a XVIII. század elejének küzdelmeit idézi föl. Azt az időt, amikor a szétszaggatott Örményország perzsa uralom alatt álló – viszonylag szabadabb – részeit is fenyegeti az oszmán hódítás. Az örmény nép felveszi a küzdelmet léte és hite védelmében, de önerején kívül, csak a távoli orosz cár keresztényi segítségében reménykedhet. David-Bek fejedelemnek még sikerült csatát nyernie, ám belehal a harcban kapott sebekbe. Utódja Mitár, akitől paraszti származása miatt a főurak és a perzsákhoz húzó gazdag kereskedők idegenkednek. A hadvezér-uralkodó megpróbálkozik az ellenállással, de hiába győzedelmeskedik egy kisebb seregen, alattvalói, megfélemlítve a törökök kegyetlenségétől, feladják a legfontosabb várat. Érkezik orosz segítség ugyan, de Alizdor erődítménye már visszavonhatatlanul az oszmán törököké.
A film utolsó képsoraiban mindent elborít a láng és a tűz, mely motívum itt a pusztulás és a rabság előjeleként értelmeződik, hiszen a történet, „valóságos” folytatásában Mitárt elárulják; sorsa a halál, népére pedig az oszmán elnyomás vár. De a legendává vált hősi és önfeláldozó ellenállás példává magasztosul, s erőt ad, mert ahogyan a film fegyverrel is harcoló pap hőse megfogalmazza: „a nemzet halhatatlan”.
A romantikus, hazafias regények pátoszát idéző filmalkotás erénye a mértéktartó hatásosság, a mártírrá váló hősnő hiteles apoteózisa, s az, hogy erőt adó legendák születésének lehetünk tanúi.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1024 átlag: 5.55 |
 |
|
