KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hamburgi betegség

Koltai Ágnes

 

Talán emlékszünk még Ábrámra, a hallgatag, tunya parasztfiúra, akit gyilkosságba kergetett a falu. Akik látták Peter Fleischmann Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban című filmjét, nehezen szabadulhatnak a hátborzongatóan szép zárójelenettől, az embervadászattól: a hajnali ködben úszó erdőben a felheccelt, vérszomjas falu furkósbotokkal felszerelkezve hajszolja szűkölő, reménytelenül menekülő áldozatát. Fleischmann mindenkori fasizmusok alapját, a falka-szellemet, a rend álarcában fellépő gyilkos erőszakot ábrázolta.

A Hamburgi betegségben visszatért első filmje témájához, szelleméhez. Nyugat-Németországban titokzatos járvány pusztít. A merevgörccsel kezdődő és azonnali halált okozó kór egyetlen ismertető-jele az áldozatok furcsa, az anyaméhben fekvő magzathoz „hasonló összekuporodó testtartása. A jólszervezett, gyorsan reagáló társadalom első, önvédelmi reflexből a vendégmunkásokat toloncolja ki, de a járvány továbbra is pusztít, fertőtleníteni kell minden embert, tárgyat, vidéket. Erőszakkal karanténba zárnak mindenkit. A szükségszerű fertőtlenítés öncéllá válik, szabályos hajtóvadászat indul, ami a betegség elmúltával sem szűnik meg. A különleges, végletes szituációban Fleischmann a lehetséges magatartásokat vonultatja fel: a pánik, a felszabadult társadalmi gátlások kihasználóit, a hullarablókat, a passzívakat, akik a tragédiával tudatlanságból vagy szándékosan nem akarnak szembenézni, és a menekülőket. A félelmetessé nőtt, embertelen fertőtlenítőbrigád kezeiből csak a szerencsétlen, de másokon élősködő Ottokár és a kaméleon Herbert csúszik ki. De ők sem menekülhetnek meg; senki sem futhat el az erőszak elől. Az ironikus befejezés: a nagy ürességbe, a magas hegyekbe vesző jódlisiratódal. A Vadászjelenetekben megcsodált szigorú dramaturgia, tiszta szerkezet sajnos hiányzik a bombasztikusabb, látványosabb Hamburgi betegségből, de Fleischmann még mindig izgalmas rendezőegyéniség Kár, hogy többi filmjei nem láthatjuk mozijainkban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/05 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7461