KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A matróz, a kozák és a hamiskártyás

Lalík Sándor

 

A rendezők Kelet-Európában is egyre szívesebben fordulnak a western műfaja felé, ha izgalmasan és hatásosan akarnak szólni a közönséghez. Hudjakov szovjet rendező is feltehetősen szereti és sok mindenre alkalmasnak tartja e modellt. Polgárháborús filmje 1919-ben játszódik egy krími kisvárosban. A címben szereplő három férfi – más-más indíttatással – a fehérek fogságától akarja kiszabadítani azt a forradalmárlányt, aki társával merényletet követett el a kémelhárítás ezredese ellen…

Nem árt ismételni: míg a western tartalmi és formai elemei újulnak és variálódnak, vannak íratlan szabályai is. A western-hősök magasabb rendű, idealizált figurák, akik a mitikus Rossz és Jó örök harcát küzdik végig, begyakorlott végeredménnyel. Megjelenésük, tetteik – ha úgy tetszik –, szerepük sugározza az erőt. Hudjakov nem törekszik a western jellegének művészi kitágítására, de nem elégszik meg a western-sémával sem. Mégis, amivel gazdagítaná e műfajt, épp azzal szegényíti el. Kisiskolás „forradalmi westernjének” hősei ugyanis nem rendkívüli emberek, szándékoltan hétköznapi figurák, akiknek a történet során kellene „felnőniük”. Félig-meddig együgyűekből egy-ügyűekké válniuk. Csakhogy amíg felnőnek, ostoba civakodásaik s a forradalmi nagyhangúságuk puffogó frázisai (szándékoltan?) a komikum világába utalják őket. Így a western-patternek (egyenlőtlen küzdelem, üldözés, tűzpárbaj, utcai harcok…) mentik meg végül is a filmet, az elbeszélt kalandsorozatot, s a kidolgozatlan színdramaturgiájú, de nézhető képsorok teszik elfogadhatóvá. Az egyoldalúsított történelem-arcot – mely szerint a fehérek is valójában vörös-szimpatizánsok, s roppant szégyenlik, hogy ők „fehérek” – azonban semmi sem hitelesítheti.

Úgy hisszük, szükség volna a kalandfilm műfajának olyan történelmi hitelű megújítására, mely az ifjúság épülésére épületesebb (értsd: árnyaltabb, összetettebb) világképet nyújtana, akár időben hátrafelé, a történelmi-forradalmi múltról is, mert különben a vörös matróz oly gyakran hangoztatott jelmondatát („Isten nincs, de velünk a szerencse”) nemigen fogják méltányolni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6550