KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/január
POSTA
• Schéry András: A tangó társastánc

• Lukácsy Sándor: Történelmi handabanda Hanyatt-homlok
• Koltai Tamás: Tschikosch film Hosszú vágta
• Koltai Ágnes: Pesti Taigetosz
• Márton László: A Gumimegváltó E. T. (A Földönkívüli)
• Matos Lajos: A valószínűtlen lehetséges A tudományos-fantasztikus filmről
• Ágh Attila: Indiai történelem – kezdőknek Gandhi
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A maiak és Pasolini Mannheim

• Fáber András: Költő kamerával Jean Cocteau és a film
• N. N.: Jean Cocteau filmjei
• Deák Tamás: Álomfejtés Antonioni és Cocteau
• Karcsai Kulcsár István: Színes tintákról álmodott Emlékezés Ranódy Lászlóra
LÁTTUK MÉG
• Zsilka László: A zöld kabát
• Harmat György: Donald kacsa és a többiek
• Kapecz Zsuzsa: Gallipoli
• Varga András: Hé, élet!
• Peredi Ágnes: D. B. Cooper üldözése
• Csantavéri Júlia: Két fiú gitárral
• Ardai Zoltán: Bockerer
• Jakubovits Anna: A barátod akarok lenni
• Lalík Sándor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás
• Greskovits Béla: Vabank
• Gáti Péter: Kína-szindróma
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Magyar Általános Szórakoztató
• Szilágyi János: Mondják a másokét Beszélgetések tévébemondókkal
KRÓNIKA
• N. N.: Szijj Miklós (1936–1983)
• N. N.: Fifilina József (1926–1983)
KÖNYV
• Lajta Gábor: A jövő népművészete

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

D. B. Cooper üldözése

Peredi Ágnes

 

A hetvenes évek Amerikájában D. B. Cooper pillanatok alatt népi hőssé vált: tökéletesen előkészített vállalkozással hatalmába kerít egy utasszállító repülőgépet, majd 200 ezer dollár és négy ejtőernyő fejében elképesztő magasságból repeső boldogsággal kiugrik a repülőből, s nyoma vész a hegyekben.

Ez a hőstett tartja lázban a közvéleményt. A tettesről – akit csak a néző ismer! – a feministák úgy vélik, csakis nő lehet, a négerek szerint biztos színesbőrű. Az országban mindenki magáénak érzi Coopert, aki bátorságával, ötletességével megszerezte azt, amire mindenki vágyik: a pénzt. A közvélemény szimpátiáját azonban csak apró epizódokkal jelzi a film, annál nagyobb teret szentel Cooper üldözésének és üldözőjének. Azt gondolnánk, hogy Cooperre az egész ország biztonsági szervezete vadászik. Ám ők csak epizodisták. A főszereplő a repülőt biztosító társaság embere, aki – minő véletlen – éppen Cooper őrmestere volt Vietnamban. A két fenegyerek már ott is sűrűn összemérte erejét, s most a kétszázezer dolláros história újra kettejük párharcává válik, amiből rendszeresen egy harmadik – ugyancsak Vietnamot járt, lecsúszott piti seftelő – kerül ki vesztesen.

Bár a film állítása szerint az eset valóban megtörtént, úgy tetszik, az alkotó fantázia sok mindennel kiszínezte. Ezeket a színeket a közönség nyilván méltányolja is. A mutatós üldözési jelenetek, az amerikai fegyveres erők lezser humora, a kisebb-nagyobb stiklik, heccek sorozata, megtűzdelve látványos légi és földi felvételekkel – szórakoztatóak. Ám félő, hogy a közönség – amiként a film rendezője – nem helyez túl erős hangsúlyt arra a társadalmi és politikai közegre, amelyben D. B. Cooper 200 ezer dollárjával népi hős.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/01 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6547