|
|
|
Láttuk mégPatorale HeroicaBársony Éva
A címmel ellentétben sem a pásztorjáték idillje, sem a heroizmus fensége nincs jelen a filmben. Hogy Henryk Bielski mégis fontosnak tartotta ezt a meghatározó hangulatú címet, azt inkább fájdalmas fintornak vehetjük. Ilyen az érzelmek idillje és ilyen szomorúan kényszerű a hősiség ebben a mi szörnyeteg századunkban, közelebbről szörnyeteg századunk legszörnyűbb korszakában, a háború idején.
Minden hétköznapi és majdnem jelentéktelen ebben a filmben. A háború szerencsével megúszható kényelmetlen állapot. A pohosodó, középkorú hős szerencsés és ügyes túlélő. Az érzelmeket pedig, mielőtt játszi magasságokba szökellnének, a front mögötti valóság mázsás koloncai rántják a földre.
A szép és fiatal hitvesnek ugyanis másik férje van már, meg pólyásgyereke. A frontról rövid szabadságra hazaérkező első férj csak magyarázatot talál, de vigaszt nem. És megoldást sem a két törvényes házasság patthelyzetére. Erre csak dramaturgiai megoldás van. Érzelmes is, hősies is, de nem túl meggyőző. Az első férj önfeláldozása váratlan, sem a karakteréből, sem a szituációból nem következik. De még józan paraszti ésszel is logikátlan. Az, hogy a második férj helyett ő áll ki a falu átalakítása ellen szövetkező banda fegyverei elé, legfeljebb a cím soványka indokául szolgál. A helyzetek, a hősök és a kor ábrázolása szokványos és jellegtelen ahhoz, hogy a kényszerű hősiesség és az élet vágyánál is erősebb érzések tragikus magasságába emelkedjék a közepes film.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1444 átlag: 5.57 |
 |
|
|
|
