KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/december
KRÓNIKA
• N. N.: Kommersz neorealizmus? Luigi Zampa
• Ember Judit: Koza Dezső halálára

• Ardai Zoltán: Az undor titokzatos tárgya Peter Greenaway
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: A nagy moszkvai szópuccs Folytatásos történelem

• Reményi József Tamás: Igazságtétel? Magyar krónikák
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: Mindenféle múltak Házi videók

• Földényi F. László: Leni Riefenstahl és Az akarat diadala
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: Mistery Train
• Sneé Péter: Túl a Ráktérítőn Csendes napok Clichy-ben
• Székely Gabriella: Vissza Moszkvába Három nővér
• Koltai Ágnes: Holnapelőtt Halálutak és angyalok
• Váncsa István: Virágos, gyertyás, homokos Julianus

• Zsugán István: Mindannyian törökök vagyunk Beszélgetés Xavier Kollerrel
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Monsieur Bard különös óhaja
• Békés Pál: Az utolsó kijárat Brooklyn felé
• Székely Gabriella: Egy külön világ
• Hegyi Gyula: Oly távol és közel
• Turcsányi Sándor: Lányom nélkül soha
• Sneé Péter: Folt a zsákját
• Tamás Amaryllis: A szerelem erejével
• Nagy Gergely: Dinasztiák harca
HÁTTÉR
• Sirály Gergely: Fekete Mozgó

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dinasztiák harca

Nagy Gergely

 

„Ki, mire számít?” – címmel, hiányos idegennyelv-ismeretünkre építő, szórakoztató játékot űznek velünk a forgalmazók, mikor az eredeti filmcímek helyett újakat találnak ki. Nagyvárosi gengsztersztorira, de minimum a Godzilla Comics folytatására vártam, s történelmi tablót kaptam, amelyből azonban csak annyi derült ki, hogy Marco Polo előtt a festői Kínában ferdeszemű katonák ölték egymást a sivatagban, homályosan körvonalazott célokért, s közben felbecsülhetetlen értékű papirusztekercsek maradtak az utókorra. A história ürügy a film rendezője, Than Mór japán reinkarnációja számára, hogy szörnyű vérengzést rendezzen. Nekem ez kevés, én a Tenkes kapitányán nőttem fel, kerestem hát a dramaturgiai mozgatórugókat. Ott nyikorogtak valahol hátul, s néha átbökték a filmvászon nett huzatát, hogy hátbaszúrjanak valakit. Értem én, hogy a sivatagban mindenki porszem, életben maradni nem piskóta, de hogy a főhőst a nyelvtanulás vágya űzi homok-, és hullahegyeken át, az még a Tenkes-sajtnál is emészthetetlenebb. A film első perce gyönyörű tájképek sorozata. És van a filmben egy széparcú lány is – kár, hogy csak rövid ideig. Mert ez a kettő veri az egész kínai ál-történelmet. És mint a főhős, aki kiábrándulván az emberekből egy halastó mellett lel megnyugvást, keresek gyorsan egy akváriumot. A halak nem hazudnak...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4269