KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/december
KRÓNIKA
• N. N.: Kommersz neorealizmus? Luigi Zampa
• Ember Judit: Koza Dezső halálára

• Ardai Zoltán: Az undor titokzatos tárgya Peter Greenaway
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: A nagy moszkvai szópuccs Folytatásos történelem

• Reményi József Tamás: Igazságtétel? Magyar krónikák
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: Mindenféle múltak Házi videók

• Földényi F. László: Leni Riefenstahl és Az akarat diadala
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: Mistery Train
• Sneé Péter: Túl a Ráktérítőn Csendes napok Clichy-ben
• Székely Gabriella: Vissza Moszkvába Három nővér
• Koltai Ágnes: Holnapelőtt Halálutak és angyalok
• Váncsa István: Virágos, gyertyás, homokos Julianus

• Zsugán István: Mindannyian törökök vagyunk Beszélgetés Xavier Kollerrel
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Monsieur Bard különös óhaja
• Békés Pál: Az utolsó kijárat Brooklyn felé
• Székely Gabriella: Egy külön világ
• Hegyi Gyula: Oly távol és közel
• Turcsányi Sándor: Lányom nélkül soha
• Sneé Péter: Folt a zsákját
• Tamás Amaryllis: A szerelem erejével
• Nagy Gergely: Dinasztiák harca
HÁTTÉR
• Sirály Gergely: Fekete Mozgó

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az utolsó kijárat Brooklyn felé

Békés Pál

 

Nicsak, egy film. Nem hibátlan, mégis: film. Amitől lassanként kezd elszokni a mozilátogató. Olyan világ koszladozik elénk, melynek már a létéről is kezdünk elfeledkezni. Szinte revelatív a fölismerés: nemcsak filmsztárok, bokszolok, bűnözők, rendőrök, batmanek, Dick Tracyk és Madonnák hemzseghetnek a vásznon, hanem akár úgymond hús-vér emberek is, netán (csitt!) gyári munkások, hogy azt ne mondjam (pirulok!) proletárok. Olyan amerikai film ez, amely nem teljesíti be mindazon várakozásokat, melyek az utóbbi évek felhozatala nyomán alakultak ki a nézőkben. Tehát érdekes. A több szálon futó történet az 1952-es Brooklynban játszódik, lerohadt ivókban, sztrájkoló vasgyári melósok málló bérkaszárnyáiban, kurvák, munkanélküliek, stricik, sztrájkbiztosok, fölcsinált lányok, lecsinált életek között – a háttérben, valahol messze a koreai háború, egy-egy szereplő időnként elhajózik Ázsia felé, hogy megvédje a szabad világot. Ha nem hangoznék ily groteszkül a századközepi Brooklynnal kapcsolatban, azt mondanám: József Attila-i prolinyomor közegébe visz a rendező. Ám hiába hangzik groteszkül: így van.

Olcsó és pitiáner itt minden és mindenki. Tralala, a külvárosi Marilyn Monroe-utánzat vágyainak netovábbja, hogy az ötcentes kurválkodást ötdollárosra válthassa. Harry, a sztrájkbiztos a sztrájkalapból sikkasztott pénzzel fedezi újonnan fölfedezett homoszexuális hajlamainak hirtelen fölmerülő költségeit. Spook, a szelíd kamasz csak rozzant motorkerékpárjára figyel – bárcsak elvihetné egy körre álmai asszonyát. Tralalát. Tombol az erőszak, a szó helyett a jobbhorog a normális megszólítás. Az életet zabolázatlan ösztönök irányítják. A száj hármas funkciója: 1. sarkában cigaretta fityeghesen, 2. orális szex, 3. vasalt bakanccsal belerúghassanak.

Az olasz neorealista hagyományt amerikai nyerse-seggel ötvöző és kelet-európai reménytelenséggel tálaló film végén a melósok fölveszik a munkát. Friss, fehér ingben toporognak a gyárkapu előtt a hétfői munkakezdésre várva. Úgy viselkednek, mintha győztek volna. Holott itt nincs győztes. Ebből a Brooklynból nincs kijárat. És a film hősei még csak a messzi, megváltó Amerikába sem vágyakozhatnak. Már ott vannak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/12 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4263