VárosvíziókErnst Lubitsch: SaroküzletPesti Illatszertár HollywoodbanMolnár Gál Péter
László Miklós színdarabja Pestet csempészte a tengerentúlra.
„Molnár Ferenc és Lengyel Menyhért külföldi sikere fejébe szállt Magyarország harmincezer drámaírójának” – írta Ambrus Zoltán a Nyugatban (1911/20). Megindult a színműkivitel. Harmincezer drámaíró szemét előbb Berlinre vetette, ott volt nagy felvétel pesti drámára. Utóbb Hollywoodra pislogtak. A Kisfaludy-társasági tagságnál is többet ért, ha valakinek megvette a színdarabját Joe Pasternak. Ezt a drámai szaporulatot utóbb finnyásan az irodalom felől figyelte mindenki, holott a helytörténet felől kellett volna vizsgálni. Kialakult a budapesti színműírás háziipara. Jellegzetes pesti figurákat, helyszíneket hordtak színpadra a drámaíró-jelöltek. A bécsi helyi bohózatnak (a lokalposse-nak) utódai lettek. Hol a nagyságos asszony trafikjában, hol a strandon, hol a Gundel teraszán, a városligeti gyógyforrások ivókútjánál játszódtak a (többnyire) vígjátékok.
László Miklós (1903–1975) kicsiny színésze volt a Vígszínháznak. Termetre öles, de aprócska föladatokra kényszerített epizodista. Színészi híre A cirkusz csillaga című Fényes Cirkuszban előadott vígszínházi kirándulásból terjedt. Peti Sándorral istállószolgát játszottak a városligeti porondon. Ez lett László leghíresebb szerepe. Valamint Móricz Zsigmond Úri murijában egy csapost alakíthatott. Kielégítetlen színészi bánatában kabarétréfákat, egyfelvonásosokat írt. Első nagy színházi sikere 1937. március 20-án bemutatott Illatszertár című darabja. Első sikere, de nem első nagy premierje, mert a Nemzeti Színház néhányszor már eljátszotta színművét, A legboldogabb embert (1934).
Az Illatszertár a Víg kamaraszínházában, a Pesti Színházban (ma: Vidám) került nézők elé (1937. március 20.). Kabos Gyula volt a bukdácsoló drogéria tulajdonosa. A segéd úr Ráday Imre. Muráti Lili az eladókisasszony. A megírtakor is öregecske, érzelmes színdarabot meglehetős érdeklődés kísérte: 78-szor adták egyvégtében.
László Miklós kivándorolt az Egyesült Államokba. Nem a fasizmus elől. Az Illatszertár után. A Marton-ügynökség eladta a Parfumerie-ként szertejátszott színdarab megfilmesítés jogát a Metrónak. Saroküzlet (The Shop Around the Corner) címmel Ernst Lubitsch megfilmesítette (1940). Margaret Sullavan (Klara Novak), James Stewart (Alfred Kralik), a román apától, magyar anyától származó emigráns Joseph Schildkraut (Ferenc Vadas). A helyszín Budapest. Szerencsére egy csipetnyi Halászbástya, Mátyástemplom, egy falatnyi turista-Budapest sem látszik. Műtermi az üzlet előtt az utca, ahol nyitásra vár a bolti személyzet. Műtermi a szomszédos kávéházacska, ahol a szerelmesek találkoznak. Évekkel később jön divatba a magyar puszta mellett a mozi-Budapest is. A Herczeg Ferenc Kék rókájából lett német filmen Cecil – akit a svéd csalogány Zarah Leander játszott – a Török utca helyett a Gellért-fürdő napernyői alá ment. Lubitsch ennél nemcsak jobbízlésű volt, hanem művész. Tudta: a színészek szellemessége, könnyedsége inkább képes megragadni egy város lényegét, mint a filmszalagra vett idegenforgalmi látványosságok. Mitől vált megunhatatlanná az Illatszertár? A sikertelen színész sikerszerepeket írt. Színpadra vitt néhány jellegzetes pesti figurát. És megnyerte nézőit azzal, hogy párbeszédekbe szedte a pesti slemilséget. Az illatszertár nem megy. Haldoklik. Nincs vevő. Kitartással, csellel, névtelen levelekkel mégis fellendíthető a forgalom.
Kilenc év múlva In the Good Old Summertime (1949) címmel Robert Z. Leonard újraforgatja Judy Garland és Van Johnson szerelmespárjával. Az Albert Hackett-Frances Godrich forgatókönyvíró-páros a modern Budapestről áthelyezi a cselekményt bizonytalan közép-európai városba. Maraczek drogériájából Oberkugen zeneműboltja lesz. Nyártól a karácsonyi nagy vásárlások idejéig tart a cselekmény. De a pesti ízek elnyomhatatlanok: a kedélyes, aranyszívű Oberkugen urat Szőke Szakáll tősgyökeres terézvárosinak ábrázolja. Bolti-szolgaként szerepel a mesterségéből kikopott, kegyelemszerepeken tengődő Buster Keaton. A zárójelenetben feltűnt Judy Garland saját hároméves kislánya, Liza Minelli.
1963-ban She Loves Me címmel musical comedy. Kilenc hónapig játsszák megállás nélkül a Eugene O’Neill Theatre-ben. Az Illatszertár kiszellőztethetetlennek bizonyult. 1998-ben A szerelem hálójában (You’ve Got Mail) Nora Ephron rendezésében a Warner újra leforgatta. Budapest helyett New York helyszínnel Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével.
László Miklósnak a sorozatjátszásokból, átdolgozásokból, megfilmesítésekből kevéske csurrant. A jogdíjak 30%-át a Marton-ügynökség, másik 30%-át Roboz színigazgató úr megvásárolta a szorult helyzetben lévő színésztől.
László Miklósé volt az egyik legsikerültebb beérkezés Hollywoodban. Egy csepp balsikeres Pestet csempészett a tengerentúlra. Pesti sors: kicsi tehetségéből szemfüleseknek hajt hasznot.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1550 átlag: 5.48 |
 |
|
