KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/április
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 1. rész
• Nemes Z. Márió: Növényi politika A hungarofuturista film alternatív valóságai
• Sipos Júlia: Hozzáférés a világhoz Beszélgetés Almási Tamással
• Kormos Balázs: Erkélyekre aggatott nádszövet Az Egy nap és a kortárs román film
• Lakatos Gabriella: Míg az oltár el nem választ Szerelemtől házasságig – 1. rész
ALAIN RESNAIS
• Bikácsy Gergely: Az életmű cserepei Alain Resnais 100
ANTIHŐSÖK, ANTIHŐSNŐK
• Baski Sándor: Traumák hősei Batman és Joker
• Huber Zoltán: A régi iskola Clint Eastwood idős antihősei
• Pozsonyi Janka: Nőben az erő Paul Verhoeven antihősnői
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: A viktoriánus erkölcs réme Marie Duval: Ally Sloper-képregények
ÚJ RAJ
• Fekete Tamás: Nyelvcserék Claudio Cupellini
FILMZENE
• Pernecker Dávid: A mennyországban minden rendben Lynch zene
KÖNYV
• Géczi Zoltán: „Ilyet csak Clint Eastwood tud” Marc Eliot: Amerikai lázadó
FESZTIVÁL
• Nagy V. Gergő: Diadal a törvény felett Rotterdam
• Varró Attila: Kötelékek Japán Filmfesztivál
KRITIKA
• Báron György: Átokföldje Pálfi György: Mindörökké
• Benke Attila: Saul magyar Damaszkusza Fazekas Máté: Kilakoltatás
• Bartal Dóra: Hetedhét határon Jonas Poher Rasmussen: Menekülés
TELEVÍZÓ
• Déri Zsolt: Fekete Woodstock Summer Of Soul
MOZI
• Pethő Réka: Szuperhősök
• Rudas Dóra: Minden rendben ment
• Roboz Gábor: Arany
• Fekete Tamás: Foglalkozása: szülő
• Kovács Kata: Út a díjesőig
• Varró Attila: Katonadolog
STREAMLINE MOZI
• Benke Attila: Harriet – Szabadság vagy halál
• Baski Sándor: A maffia szentjei
STREAMLINE MOZI
• Pazár Sarolta: A megváltás éjszakája
STREAMLINE MOZI
• Herczeg Zsófia: Agancs
• Pethő Réka: A tizenhetes számú ház
• Kolozsi László: Retró szerelem
• Huber Zoltán: Az Adam-projekt
• Varró Attila: Dr. Petiot
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Aljas utcákon balra, a bűntanyáig egyenesen

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Harriet – Szabadság vagy halál

Benke Attila


Harriet – amerikai, 2019. Rendezte: Kasi Lemmons. Írta: Kasi Lemmons, Gregory Allen Howard. Kép: John Toll. Zene: Terence Blanchard. Szereplők: Cynthia Erivo (Harriet), Leslie Odom Jr. (William), Joe Alwyn (Brodess), Zackary Momoh (John), Jennifer Nettles (Eliza). Gyártó: Perfect World Pictures / New Balloon. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 125 perc.

 

Mi újat tud mondani az amerikai rabszolgaságról a klasszikus Kampókéz (1992) színésznője, Kasi Lemmons filmje, a Harriet? Az Eve örökségével debütáló Lemmons saját gyermekévei után ismét kiváló valós alapanyagot talált: az elképesztő és izgalmas életúttal rendelkező Harriet Tubman (születési nevén Araminta Ross) születésétől rabszolga volt, de felnőttként, 1849-ben megszökött, majd a híres rabszolgafelszabadító-hálózaton, a „föld alatti vasúton” keresztül közel hetven feketét menekített ki a polgárháború előtt a szabad államokba.

A Harriet elkerüli az életrajzi filmek buktatóját, nem akarja felölelni a kilencven évet élt címszereplő egész életét (harcolt a polgárháborúban és nőjogi aktivista is volt), csupán a szökésére és mentőakcióira koncentrál. Ilyen módon elkerüli az afro-amerikaiak tipikus ábrázolását, a kortárs feketék által sokat kárhoztatott „Tamás bátya-narratívát” is, azaz hősei nem passzív áldozatok, hanem aktív, sorsukat irányító karakterek. A szokásosnál kicsivel árnyaltabbak a két rassz tagjai: a kegyetlen fehér rabszolgatartók azért üldözik minden áron a szökevényeket, mert birtokuk, megélhetésük válságba került, valamint feltűnnek a velük pénzért kollaboráló fekete rabszolgavadászok is. Viszonylag összetett karakter a címszereplő is, aki víziói (Harriet Tubmant még fogságában fejbe dobták egy súllyal, komoly sérülését követően állítólag látta a jövőt) és megszállott mentőakciói miatt sokszor tűnik fanatikusnak. Persze Lemmons alapvetően akciódús, sodró lendületű filmet rendezett, amit akár történelmi thrillernek is tekinthetünk, társadalomtudatos zsánerfilmként pedig világosan látszik benne, alapvetően ki a jó (a felvilágosult feketék) és ki a rossz (a fehérek). Sok újdonságot nem sorakoztat fel, de a Harriet már azért megérte, hogy elkészült, mert megismerteti az egész világgal ezt a rendkívüli nőt, akit bátran hősnek lehet tekinteni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15306