Biomozi / GenetikaHódosy Annamária: BiomoziZöld filmekSághy Miklós
Mehet-e az ökofilmek
által a világ elébb?
A globális ökológiai
problémák (túlnépesedés, túlfogyasztás, környezetszennyezés stb.) helyi, azaz
magyar diskurzusa és művészi, filmes reprezentálása – valószínű a kérdés
átfogóbb jellege miatt – korántsem mondható bőségesnek. Részben ezért
tekinthető Hódosy Annamária Biomozi
(Ökokritika és populáris film) című munkája hiánypótlónak és aktuálisnak,
részben pedig nyilván az ökológiai krízis egyre égetőbb volta miatt. A kötetben
a lokalitás és globalitás kettőse oly módon is megjelenik, hogy amíg a
fókuszban az egyetemes (nem magyar) filmipar és filmművészet alkotásai állnak,
addig az elemzések – jóllehet árnyaltan és értőn mutatják be elsősorban a témát
érintő angolszász szakirodalmat – mégiscsak a magyar öko-diskurzust építik és
gazdagítják.
A biomozi elnevezés a mozgóképi alkotások azon típusát jelöli a
szóban forgó munkában, amely színre viszi az ökológia válság problémáját. A
szerző célja elsősorban nem az, hogy az ember által előidézett
természetpusztítás következményeinek nyilvánvaló filmes példáira,
színreviteleire mutasson rá, hanem éppen ellenkezőleg, analízisei a művek rejtett
és közvetett öko-utalásainak feltérképezését célozzák. Az ember és természet
viszonyának mozgóképi ábrázolásakor tehát elsősorban a látens tartalmak
érdeklik Hódosyt, és elemzéseinek kritikája
éppen a „láthatatlan” (ideológia, természet- és emberfelfogás) láthatóvá,
mondhatóvá és ezáltal elemezhetővé tételére irányul. E felfogás előfeltevése,
hogy a „láthatatlan”, nem nyilvánvaló tartalmak (is) erősen hatnak ránk, jelentősen
meghatározzák a gondolkodásunkat, világképünket, így ezekkel elengedhetetlenül
szükséges foglalkozni.
A rejtett jelentések
ökológiai szempontú feltárása izgalmas és eredeti elemzéseket eredményez a
kötetben mind a tömegfilmek, mind a művészfilmek esetében. Andrej Tarkovszkij rendezte
Solaris analízise például a főszereplő
tudós, Kelvin világképének alakulását meggyőző módon elmozdulásként írja le az
emberközpontú (antropocentrikus) nézőpontból a természetközpontú (ökocentrikus)
perspektíva felé, Darren Aronofsky Noéjának
antagonistája, Tubal-cain elképzeléseiben pedig a liberális-individualista filozófiai
hagyomány természetfelfogásának árnyoldalaira ismer rá a szerző.
A mozgóképek vizsgálatai
többek közt olyan elemzési szempontokat helyeznek még előtérbe, mint a vallás
és természet, az állat és ember viszonya, a vámpírok „túlfogyasztása”, valamint
a fizikai és mentális betegségek összefüggése a környezetszennyezéssel. A
feminista perspektíva ugyanakkor végig meghatározó a kötetben. Ennek magyarázata,
hogy a természet és a nő rokonítása oly mértékben elfogadott a patriarchális társadalmakban,
hogy az előbbi meghódítása a maszkulin kultúra áltál mindig együtt jár az
utóbbi igába hajtásával. Ezt a logikát mutatja ki például a kötet az Armageddonban, ahol a veszedelmes
aszteroida elpusztítása összekapcsolódik a lázadó nő, Grace megregulázásával,
vagy a Jurassic Worldben, ahol a
rámenős üzletasszonynak, Claire-nek a tökéletes (azaz engedelmes) nővé
alakítása párhuzamba állítható a raptorok megszelídítésének folyamatával. Érdekes,
ám kétségtelenül indokolt módon Hódosy a természeti katasztrófa elkerülésének
lehetőségét is a feminitáshoz kapcsolja mondván: a nőket jellemző empátia teheti
képessé az emberiséget a férfias antropocentrizmus meghaladására, az együttműködésre a kölcsönös függőségi viszonyokban
létező természettel, egyszóval a Föld megmentésére.
A kötet érthetően, jól
követhetően vezeti be olvasóját az ökokritika aktuális irányzataiba, melyeknek
téziseit, szempontrendszerét ötletesen alkalmazza választott filmpéldáinak elemzésére,
ember és természet viszonyát érintő mélyrétegeinek feltárására. S mindez
nemcsak a populáris filmek vizsgálatára igaz, melyek kizárólagosságát ígéri a kissé
félrevezető alcím (Ökokritika és
populáris film), hanem többek közt Tarkovszkij vagy Lars von Trier műveinek
természetfilozófiáját is meggyőzően térképezi fel a szerző. A Biomozi úttörő az ökokritikai szempontok
filmes alkalmazásában Magyarországon, és amellett, hogy izgalmas szellemi
kalandot kínál olvasójának, a filmelemzések segítségével még megszívelendő
megoldási javaslatokat is sugall az ökológiai válság elhárítására.
Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2018.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
