KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/június
KRÓNIKA
• Pošová Kateřina: Rudolf Hrušínský
MAGYAR FILM
• Margócsy István: Kinek a szemével? Sátántangó
• Esterházy Péter: Egy nagyszabású Sátántangó
• Kovács András Bálint: A falfelület is történet Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel

• Eörsi István: Kitérő: Buñuel (2.) Időm Gombrowicz-csal
• Báron György: A mi nagy városunk Rövidre vágva
• Gál Ferenc: A kiégés mitológiája Rövidre vágva
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Virágos kert a mi szívünk Televízió
• Szabó Márta: A Berlusconi-produkció Médiakirályok, hercegek, grófok
• Várkonyi Tibor: Híradósztárok Francia tévéháború

• Bojár Iván András: Ölhet a művészet? A rombolás építészete (2.)
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Egy negyedmosoly Giulietta Masina

• Kömlődi Ferenc: A Phoenix Hollywood halott istenei
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Micimackó háborúba megy Utrius
• Ardai Zoltán: Intra-Terrestrial Kiss Vakond
• Schubert Gusztáv: Az Ember-lépték És ne vígy minket kísértésbe
• Bikácsy Gergely: Billentyűszerelem Zongoralecke
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Vágyak vonzásában
• Hirsch Tibor: Tombstone – halott város
• Tamás Amaryllis: Csekkben a tenger
• Asbóth Emil: Az utolsó törvényen kívüli
• Mockler János: Szellem a gépben
• Turcsányi Sándor: Tűréshatár
• Harmat György: Elbaltázott nászéjszaka

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csekkben a tenger

Tamás Amaryllis

Keresőpálcák, piramismátrixok, energiakerekek, Hieronymus-féle csodamasinák, a kérdésekre „igen-nem” válaszokat bólogató ingák – egyszerű gondolatgépek, működési elvük legtöbbünknek homályos és bonyolult. Ami sokunknak gyanús varázslat, az a kiváltságosoknak – technológia.

Preston névre hallgató hősünk nem a Feltalálók Klubjának meg nem értett felfedezője, nem az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság elnöke, vagy a Tudományos Akadémia örökös tagja, legkevésbé a Becsületrend lovagja. Kutató szellemmel, nyílt szemlélettel megáldott tizenegy esztendős ifjú, egy Macintosh számítógép tulajdonosa. Ő pedig kihozza belőle a maximumot – és nem kontár módon teszi azt!

Megfigyelés, hipotézis, kísérlet – a sorrend, akár a nagyoknál –, s a megerősített feltételezés az elmélet, majd a gyakorlat szintjére emeltetik. „Szalonkísérletét” (mellyel pillanatokon belül átveri a rutinos bankgazembereket) nem nagy valószínűséggel alkalmazzák majd közgazdasági egyetemek stúdiumain. De nem árt néha a bankárokat és az ősöket kizökkenteni a megszokott kerékvágásból! Preston csekk-stiklije felkavarja a gazdasági és családi állóvizet, sikerül a nagy tétekben játszó fehérgalléros bűnözők világába keverednie.

De még időben működésbe lép a „lelkiismeret-furdalás”-program, amely kivágja a belső biztosítékot, amikor a lurkó túl akarná lépni a határt (ez a filmben pontosan egymillió dollár)... Preston védelmében csak annyit jegyeznék meg, hogy a „garázsbarkácsolóknak” sokat köszönhetnek a születő tudományok (általában az alapokat).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1177