KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/november
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Román Filmnapok
• Koltai Ágnes: Holland Filmhét
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Szilágyi Ákos: Orosz enteriőr Vassza
• Reményi József Tamás: Etűdök az árvaságra Pereputty; Tanúk nélkül
• Margócsy István: Kívül vagy belül? Harctéri regény

• Székely Gabriella: Play Molnár Játszani kell!
• Ardai Zoltán: Bensőséges árulások Beszélgetés Tarr Bélával
• Barna Imre: A kis utazás Szent Lőrinc éjszakája
FESZTIVÁL
• Reisenbüchler Sándor: Az E.T-szindróma Zágráb
• Bikácsy Gergely: Az esernyős hölgy fesztiválja Barcelona
• Zsugán István: Gengszterek és énekesek Locarno

• Vida János: A bolyongó költő Armand Gatti filmjeiről
• N. N.: Armand Gatti játékfilmjei
• Bársony Éva: Az animáció esélyei Dr. matolcsy Görgy a rajzfilmgyártásról
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A nagyrozsdási eset
• Szkárosi Endre: A szenzáció áldozata
• Takács Ferenc: A vadon szava
• Bérczes László: Finom kis bordély
• Gáti Péter: Altatódal nászágyon
• Hegyi Gyula: Twist Olivér
• Lajta Gábor: Gyilkosok utcája
• Vanicsek Péter: Jim Craig

• N. N.: A 41. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Mi lesz? Csapdák és hírek
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: Értékek és folyamatok – vázlat a magyar filmművészetről

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Altatódal nászágyon

Gáti Péter

 

Luigi Pirandello, akinek elbeszélése nyomán készült a forgatókönyv, valószínűleg nem ismerne rá saját írására. Az elszegényedett nemesi család sarjainak – anya és fia – kiüresedett, fájdalmasan nevetséges létformája a filmbeli ábrázolásban elveszti társadalomkritikai élét. A hangsúly a nevetségességre, az anakronisztikus élet- és szemléletmód bornírtságára kerül. A rendezői adaptáció szerint kedvesen nevetségesek, ütődöttek ezek a figurák – a rátarti mama, a teszetosza szerelmes ifjú báró, a katonás, kellőképpen korlátolt és rámenős ügyvéd-sógor – az egész környezet, következésképp a cselekmény is. A szerelmi bonyodalom, mint vígjátéki konfliktusforrás nem túl eredeti, de ezen nincs sok időnk rágódni: Tonino Cervi fergeteges komédiát varázsol elénk, aminek könnyen megfejthető, de annál nehezebben megvalósítható titka az egységes stílus megteremtése iránti érzék. Blőd és groteszk vonásokat egyesítő világot teremt a rendező, s a pergő, üresjáratokat nem engedélyező filmritmushoz kitűnő partnerek a szerepüket tökéletesen megformáló komikusok. Különösen emlékezetes Vittorio Gassman – sokadik változatban is frenetikus hatással ábrázolt – ügyvédfigurája.

Remek vígjáték, amilyenből a hazai mozikínálat elbírna még számos, hasonlóan eredeti hangvételű alkotást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6281