KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/május
KRÓNIKA
• N. N.: Hírek Roger Leenhardt; Anne Baxter; Lilli Palmer
• N. N.: Hibaigazítás

• Kornis Mihály: A történelem csinos rabszolgái Jancsó Miklós olasz filjeiről
• György Péter: A mulandóság építészei A magyar film díszletvilága
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vége a misének? Nyugat-Berlin
• Antal István: Filmezzetek, testvéreim! Beszélgetés Jonas Mekasszal

• Bródy András: Mozi a víz alatt Vita a filmgyártásról
• Kovács András Bálint: A szorongás képei Az expresszionizmus és a film
• Márton László: Térfátum, síklátvány, ponteszme Fritz Lang filmjeiről
• N. N.: Fritz Lang filmjei
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Bikácsy Gergely: A rejtőzködő kamera Eric Rohmer
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Képvadászok
• Bérczes László: Az elvarázsolt dollár
• Ardai Zoltán: Szerelmi lázálom
• Faragó Zsuzsa: A part
• Koltai Ágnes: Vad banda
• Kovács András Bálint: Végtelen nappalok
• Szemadám György: Elpidio Valdes
• Kovács András Bálint: Ottó, az orrszarvú
• Vida János: Aladdin és a csodalámpa
• Máté J. György: Egyéniség
• Gervai András: Háborúban nőttem fel
• Bársony Éva: Patorale Heroica
• Hegyi Gyula: A lótolvaj lánya
KÖNYV
• Almási Miklós: A maradandóság katalógusa
• Fáber András: Ember, gép, idő

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A lótolvaj lánya

Hegyi Gyula

 

A lótolvaj fiatal falusi legény, aki katonaidejét töltő mostohabátyja feleségét ejti teherbe: elkerülhetetlen tragédiákat zúdít magára és családjára. A bűn, a bűnhődés és a remélt katarzis az effajta történetek klasszikus szabályait követi, a paraszti élet ritmusához igazítva a csábítás, a szerelem és a féltékenység drámáját. Számtalanszor láttuk már ugyanezeket a skanzenbe illő parasztházakat, ugyanezeket a begyakorlott indulatokat – előre tudjuk, mikor mi fog történni, beleértve a kötelességszerűen súgó-búgó falusiak vészterhesnek szánt karát is. Ehhez képest, mi tagadás, igen lassacskán csordogál előre a dráma: a rendező egyszer-egyszer elszánja ugyan magát a kihagyásos dramaturgiára, nem sokkal később azonban többszörös túlbeszéléssel igyekszik visszakapcsolni a „tradicionális” tempóba. A filmnek van levegője, van ritmusa, atmoszférája sem elviselhetetlenül stúdiószagú: de a halvány, tartózkodó rokonszenvnél mélyebb érzelmet aligha kelthet nézőjében. Amit látunk, azt már nagyon sokszor láttuk, olvastuk, hallottuk – s Algimantasz Pujpa annyira nem nagy rendező, hogy az eredetiség hiányát nevének vonzásával csillapítsa. Van viszont egy szép, vöröstéglás, jellegzetesen észak-európai templom A lótolvaj lányában: ez eredetinek látszik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5833