KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Temessy Hédi (1925–2001)
• (X) : Filmkalauz

• Schubert Gusztáv: Virtuális gyermekkor Játék és erőszak
• Muhi Klára: A képernyő gyermekei Beszélgetés a tizenévesekről
• Mérő László: Matt Védőbeszéd a videójátékokért
• Wostry Ferenc: Dao, a kard Wuxia klasszikusok
• Vágvölgyi B. András: Vakvívók Wuxia és csambara
• Varró Attila: Törvényszegés Tabu
FESZTIVÁL
• Csantavéri Júlia: Szia, jól vagy? Spanyol filmhét
• N. N.: Goya-díj (1989–2000)
• Tanner Gábor: Filmtörvény Spanyolországban
• Bikácsy Gergely: Sonka, csecs, telihold Bigas Luna színeváltozásai
• N. N.: Bigas Luna filmjei
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Pipet Huszárik bolyongásai
• Horeczky Krisztina: Éjféli maraton Beszélgetés Ladányi Andreával
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: A tétnélküli játék képe Mediawave
• N. N.: Mediawave 2001 – díjak
• Sipos Júlia: Menekülés a rövidfilmbe Egy filmfesztivál anatómiája
TELEVÍZÓ
• Kriston László: A televízió utolsó mágusa Robert Halmi
• N. N.: Robert Halmi filmjei
• Kelecsényi László: Honvágytévé Filmmúzeum csatorna
KRITIKA
• Báron György: Umcá, umcá, umcáccá… Tündérdomb
• Stőhr Lóránt: Vigyori Citromfej
• Hungler Tímea: Rossz doktor Hannibal
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Shrek
• Harmat György: Addig jár a korsó a kútra...
• Nevelős Zoltán: A harcos és a hercegnő
• Kovács Marcell: A múmia visszatér
• Ardai Zoltán: A leskelődő
• Köves Gábor: A csábítás elmélete
• Mátyás Péter: Sebhelyek
• Tamás Amaryllis: A test
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ötven másodperc

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csábítás elmélete

Köves Gábor

 

Színészként Tony Goldwyn (a stúdióalapító Samuel unokája) a tisztes középszerig vitte. Hogy rendezőként mire megy, még kérdéses, bár…, de ne ítéljünk korán! Goldwyn bemutatkozó munkája, a Séta a Holdon hangnemében személyes, költségvetésében szerény, hangulatában korhű „filmecske” volt, rövid ideig megtűrt darabja a két évvel ezelőtti multiplex-kínálatnak. A csábítás elméletében hiába is keresnénk bárminemű személyességet: olyan moziról van szó, melynek készítői vélhetően többet tudtak megcélzott közönségük fogyasztói szokásairól, mint szereplőik valós mozgatórugóiról. Öröm az ürömben, hogy a filmmel töltött másfél óra legalább fájdalommentesen telik, a romantikus komédia lestrapált műfajának minden bombabiztos fordulta a helyén van, a takaréklángra állított színészek profi módra hozzák a figurákat: Greg Kinnear a cserbenhagyót, Ashley Judd a cserbenhagyottat, Hugh Jackman a menedéket. Judd némi szex-appealt, az amerikai pályafutását az X-Mennel indító Jackman (mostanság nagyon megy az ausztráloknak) némi karizmát csempész a filmbe. Tudjuk, Judd legközelebb macskanő jelmezbe bújik, Jackman pedig Travolta partnere lesz a nyár egyik nagyszabású csimm-bumm cirkuszában. Hogy sejtetett tehetségükkel kezdenek-e valaha is valamit? – ez A csábítás elmélete egyetlen elgondolkodtató momentuma.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3385