KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Testvéri kötelék

Soós Tamás Dénes

Broken Horses – amerikai, 2015. Rendezte: Vidhu Vinod Chopra. Szereplők: Anton Yelchin, Chris Marquette, Vincent D’Onofrio. Forgalmazó: Select Videó. 101 perc.

 

Bár az amerikai filmipar születése óta kiapadhatatlan lendülettel szívja fel a legértékesebb filmes munkaerőt, az óriási bevételeket produkáló, ám az amerikaiaknál jóval stilizáltabb filmeket készítő indiai rendezőket csak elvétve foglalkoztat. Talán nem véletlen, hogy az Indiában született, ám karriert az Egyesült Államokban építő Tarsem Singh kezdetben a vizuális kísérletezésnek nagyobb teret engedő videóklipeket és reklámokat forgatott, a nyugati piacon jelentős sikert arató, 7 Oscar-jelölést begyűjtő Shekhar Kapur pedig a külsőségekre – díszletre, jelmezre, vizualitásra – nagyobb hangsúlyt fektető történelmi film műfajában alkotott (Elizabeth).

A Testvéri kötelék már csak azért is különleges alkotás, mert Vidhu Vinod Chopra saját filmjét, a bollywoodi gengszterfilm történetében realistább hangot megütő, részben A rakparton által inspirált, 1989-es Parindát forgathatta újra. A végeredmény mégis művészi kudarc, mert Chopra nem találta a megfelelő hangnemet, amellyel közös nevezőre hozhatta volna indiai értékrendjének idealizmusát az amerikai zsánerhagyományokkal. A rendező az amerikai–mexikói határra költözteti a bűnbandába keveredő és onnan magukat vérbosszúval kivágó testvérek melodrámai történetét, de sem a western- és gengszterfilmek lélektani realizmusát nem tudja hitelesen megteremteni, sem a remake új főmotívumát – az értelmileg sérült bérgyilkos figuráját – nem képes ízléssel ábrázolni.

A Parinda, bár a más hőfokon égő színészi játék miatt távolabb állhat a nyugati néző ízlésétől, a Testvéri köteléknél kiérleltebb darab. Nem a megvezetett ártatlanságról, hanem a túlélés érdekében korrumpálódó fivérek lelki terhéről szól, és a gyilkossá váló gyermekember spirituális pokoljárását is következetesebben viszi vászonra. A remake-ből viszont épp az amerikai filmek erényei hiányoznak: a példás feszültségteremtés, a váratlan, de hihető fordulatok, és a szuggesztív, ám túlzásoktól mentes színészi játék. Chopra műve aligha fogja serkenteni a két filmipar közti átjárást.

Extrák: 13 kisfilm a forgatásról.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 64-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12486