KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ének a búzamezőkről

Gelencsér Gábor

Magyar, 1947. Rendezte: Szőts István. Szereplők: Szellay Alice, Görbe János. Forgalmazó: MANDA. 85 perc.

 

Egyszerre örömteli és fájdalmas hír Szőts István második egészestés játékfilmjének DVD-kiadása. Örömteli, mivel egy sokáig dobozba zárt filmtörténeti klasszikus válik gyönyörűen restaurált kópián elérhetővé, s fájdalmas, mivel az Emberek a havason korábbi és az Ének a búzamezőkről mostani megjelenése, beleértve a lemezeken található extrákat (a rendező rövidebb dolgozatai közül előbbire a Kádár Kata, utóbbira a Kövek, várak, emberek került), jószerivel a teljes életművet lefedi. A Kisfaludi Strobl Zsigmondról szóló portrén, az ötvenes években készült néprajzi filmeken, valamint utolsó itthoni rendezésén, az 1956 őszén forgatott Jókai-adaptáción, a Melyiket a kilenc közül? című kisjátékfilmen kívül Szőts filmográfiája csupán az osztrák emigrációban készült, egyébként rendkívül igényes képzőművészeti tárgyú „kultúrfilmjeit” tartalmazza. „Befejezetlen, töredék, torzó” tehát az életmű, ahogy Szőts életrajzi feljegyzésében keserűen jellemzi pályafutását, s ahogy a halála előtt tíz évvel, 1988-ban készült többórás életútinterjúban vall erről (a Csoóri Sándorral folytatott beszélgetésből mindkét kiadvány tartalmaz bő egy-egy órás válogatást).

Ám nemcsak Szőts életműve töredékes, hanem annak következményeként hiányos a magyar filmtörténet is. Az Emberek a havason az 1945 előtti korszak számára egyedüliként mutat fel új, a neorealizmust megelőlegező művészi lehetőséget. A háború utáni újrakezdésben ez lehetne a követhető hagyomány, amelyet maga a rendező folytat a „búzamezők énekével”, csakhogy azt az épp hatalomra kerülő baloldali rezsim már nem akarja meghallani, s a filmet betiltja.

A láthatatlan Ének a búzamezőkről mégis hat a pályakezdő nemzedékre. A film újra nézésének egyik tanulsága Szőts stílusának tovább élése az új hullámban, elsősorban a Sára Sándor által fényképezett, illetve rendezett filmekben, valamint Jancsó korai munkáiban. A másik e stílus egyéni kézjegye és ugyanakkor belső átalakulása. A rendező miközben megőrzi karaktereit és mitikus történetformálását, tudatos döntéssel élesen eltérő stiláris kihívás elé állítja önmagát. Az Emberek a havason az erdélyi hegycsúcsok vertikális elrendezésű tereiben komponálódik, míg az Ének a búzamezőkről a magyar alföld széles panorámájú horizontális síkjában ölt képi formát. Mintha egy festő előbb álló, majd fekvő alakú vászonra festené hasonló zsánerű képét – csakhogy Szőts kerete mindkét filmben egyforma. Olyan stílusbravúr ez, amely egyszerre bizonyítja a látásmód kiforrottságát és variációs gazdagságát. Bemutat egy formátumos szerzőt, aki ilyeténképpen is példa a következő generációk számára – még jóval a szerzői film „feltalálása” előtt.

Extrák: Szőts István: Kövek, várak, emberek (1955, 29’); Szőts István-beszélgetés (1988, 46’)

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12483