KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lecke

Baski Sándor

­Urok – bolgár-görög, 2014. Rendezte és írta: Kristina Grozeva és Petar Valchanov. Kép: Krum Rodriguez. Szereplők: Margita Gosheva, Ivan Barnev, Ivan Savov, Poli Angelova. Gyártó: Abraxas Film / Graal Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 97 perc.

 

Nehéz, sőt szinte lehetetlen az elmúlt évek legnagyobb bolgár fesztiválsikerét látva nem a Két nap, egy éjszakára asszociálni. Nem csak az alapszituáció teremt kapcsolódási pontokat – mindkét filmben egy kiszolgáltatott harmincas nőnek kell a határidő-dramaturgia által sürgetve megőriznie saját és családja anyagi biztonságát –, de a realizmus maximumára törekvő stílus is. Kristina Grozeva és Petar Valchanov író-rendező páros olyan hibátlanul mondja fel a Dardenne-iskolában tanultakat, mintha már ők is veteránok, és nem pályakezdők lennének. Főhősük, Nadezhda (Margita Gosheva legalább olyan erős alakítást nyújt, mint Marion Cotillard) egy bolgár kisváros iskolájában tanít, és az első jelenetek tanúsága szerint szigorú erkölcsi elveit a diákjaiba is igyekszik beleverni. Miközben megszállottan próbálja lebuktatni az osztályában garázdálkodó zsebtolvajt, családja egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül; pár napon belül elárverezik a fejük felől a házat.

A Lecke nyilván a bolgár oktatási rendszer helyzetéről is hűen tudósít – Nadezhda fizetése akkor is alamizsnának minősülne, ha munkanélküli férje nem verné el azonnal –, de ahogy a film címe jelzi, a közéleti mellett húsbavágó, morális kérdéseket is boncolgatnak az alkotók. Míg a Két nap, egy éjszaka gyári munkásának „csak” a büszkeségét kellett lenyelnie azért, hogy visszakapja az állását, addig Nadezhda fokozatosan jut el odáig, hogy zárójelbe tegye saját elveit; ő ráadásul saját magán kívül senkire sem számíthat. Az álmosító tempóban kezdődő Leckében a banális, hétköznapi pillanatok szinte észrevétlenül vezetnek el a drámai végkifejletig, és a film hatását csak erősíti, hogy a rendezők a szenvtelen külső megfigyelő szerepéből – a Dardenne-testvérekkel ellentétben – egy pillanatra sem lépnek ki. A morális dilemmák feloldását teljes mértékben a közönségre bízzák, a Lecke így jóval a stáblista lepörgése után is a nézővel marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12471