KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/február
KRÓNIKA
• N. N.: Muszter
• N. N.: Mihályffy Sándor (1937–2007)
• N. N.: „20 alatti” filmek fesztiválja Pályázati felhívás
MAGYAR FILM
• Bikácsy Gergely: Arcok a kazamatákból Szemle ’56 fölött
• Kornis Mihály: Hétköznapi kádárizmus Egy árulás utóélete
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Ararát Pesten Beszélgetés Sándor Pállal
• Hungler Tímea: Tőzsde-rulett Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: Dráma a rendházban Beszélgetés Maár Gyulával
• Varga Anna: A gyávaság kora Magyar zsáner
• Dániel Ferenc: Éljen Nyúl! Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr
• N. N.: Fábri Zoltán filmjei

• Géczi Zoltán: Ördöglakat, mennyei mátrix El Topo
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Büntetés a mennyből Columbo-sorozat
• Kis-Bócz Éva: Németország keresi a gyilkost Derrick, Tetthely
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Egész estés álmok Anifest – Egész estés rajzfilmek
• Vincze Teréz: Animált világok Anifest – Rövid rajzfilmek
• Vincze Teréz: Animált világok Anifest – Rövid rajzfilmek
• N. N.: A 4. Anifest díjai
KRITIKA
• Báron György: Múlt nélküli emberek Alkonyi fények
• Takács Ferenc: Média-monarchia Stephen Frears: A királynő
• Vajda Judit: Korengedmény Rohonyi Gábor: Konyec
• Vincze Teréz: Orosz (ext)rémmese Ilja Krzsanovszkij: 4
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Megetett társadalom
• Vaskó Péter: Apocalypto
• Vajda Judit: Ahogy tetszik
• Csillag Márton: Parfüm – egy gyilkos története
• Vízer Balázs: Déjà vu
• Herpai Gergely: Bűnös viszonyok
• Birkás Péter: Renaissance
• Vajda Judit: Terhelt Terkel
DVD
• Pápai Zsolt: Kamera által homályosan
• Kovács Marcell: A texasi láncfűrészes mészárlás
• Tosoki Gyula: A gonosz érintése
• Csillag Márton: Jamaica fogadó

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kamera által homályosan

Pápai Zsolt

A Scanner Darkly – amerikai, 2006. Rendezte: Richard Linklater. Szereplők: Keanu Reeves, Winona Ryder, Robert Downey Jr. Forgalmazó: FHE Hungary. 97 perc.

 

Köztudomású, hogy a múlt század egyik legjelentősebb írójának, a negyedszázada halott Philip K. Dicknek a művei mennyire megsínylették a találkozást a tudatszűkítő hollywoodi gyárral. Eddig Dick bő fél tucat munkáját adaptálták hozzá nem értő kezek, a Szárnyas fejvadász kivételével jobbára fércműveket vagy olyan filmeket termelve, melyekhez neki kevés köze volt (Az emlékmás; Az elhagyott bolygó; Imposztor; Különvélemény; A felejtés bére).

A jó ideje Hollywood Alsón lődörgő Richard Linklater néhány éve fejébe vette, hogy elkészíti a filmtörténet első szöveghű Dick-adaptációját, ráadásul az író egyik dosztojevszkiji mélységekig személyes és a sok kult közt is legkultabb művéből. Az 1977-ben írt és 1994-ben játszódó Kamera által homályosan hősei magukat a legdurvább cuccokkal ütő anyagosok, akik egy csúnya politikai játszma sakkfiguráivá válnak a szép új világban. A könyv egyszerre politikai vádirat és pszichedelikus utazás, a hetvenes évek depressziójának tünetterméke: a hol egyes szám első, hol egyes szám harmadik személyben szóló elbeszélés egy szó szerint bomlott (két féltekére hasadt) agy víziója, kattogó látomás, el-elakadó majd csikorogva újrakezdődő hullámvasút-utazás a zavart pszichében. Az egykor aktív fogyasztó Dick a szertől elhalálozott vagy megnyomorodott barátainak kívánt emléket állítani, és olyan regényt írt, melyhez fogható kevés akad az anyagos szubkultúrát feltérképező kortárs irodalomban. A Kamera által homályosan egyedülálló darab, hiszen nincs benne semmi jópofizás vagy betyárromantika (mint – mondjuk – Welsh Trainspottingjában), de nem is rémgiccs (lásd Selby Rekviem egy álomért című regényét).

Linklater nagy alázattal közelített a könyvhöz, végig pontosan lekövette az eredeti sztorit, egész dialógusokat emelt át, és csupán néhány ponton változtatott. A cselekmény időpontját kitolta kicsit, egy szereplőt kiejtett (illetve a karaktert másik kettőbe építette be), néhány flashbacket pedig elhagyott. Ezek a módosítások rendjénvalóak, hiszen arra szolgáltak, hogy a könyv szövevényes struktúráját egyáltalán kezelni lehessen filmen, akad azonban egy érthetetlen változtatás is. A rendező–forgatókönyvíró egy ponton, ráadásul hangsúlyos ponton, mélyen belenyúlt az eredeti anyagba, amikor összeütött egy kurta és közhelyes monológot a főhős számára – a kamera által meghamisított világról. A regényben ez a monológ nem szerepel és a szellemétől is idegen. Dick a címet értelmező gondolatfutamaiban arról ír, hogy évszázadokig mindenki csak fordítva láthatta magát – a tükörben az ember bal oldala jobbra, a jobb balra kerül –, a kamerák megjelenésével azonban rendeződött a helyzet, az általuk mutatott képen minden a helyére került. Ezzel szemben a könyv főhősének problémája, hogy a kameraképe is fordított – a fordított kameraképet Dick a bomlott tudat jelképévé emeli. A szertől, valamint a beépített ügynöki státuszával járó bujkáláskényszer miatt rendre alakváltó, sokarcú figura így lesz a mindig is számos valóságopcióval teli dicki univerzum jellegzetes alakja.

Linklater ezt figyelmen kívül hagyta, szerencsére azonban az általa írt monológot leszámítva adaptációja mégis leleményesnek mondható, kivált az élő szereplővel felvett anyag animációs átmunkálása áll jól a filmnek. Ezt a technikát még az öt évvel ezelőtti Waking Life című munkájában próbálta ki a rendező, de igazán itt ért be: az animációval utómunkált képek a történet pszichedeliáját erősítik.

Extrák: audiokommentár Richard Linklater, Keanu Reeves, Isa Dick Hackett (Philip K. Dick lánya), Tommy Pallotta producer és Jonathan Lethem (Dick-kutató) közreműködésével; werkfilmek; előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8900