KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/március
• Almási Miklós: Európa megszállása Filmpiac
1895–1995
• Ardai Zoltán: Bábszínház tüzes szekéren Méliès-utazások
• Dániel Ferenc: Megszállott az utolsó centig Griffith
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Frankenstein és Orpheusz Frankenstein-tanulmányok (2.)

• Karátson Gábor: Ozu esküvői A Ji King és a film
• Turcsányi Sándor: ©umava, a Paradicsom Új cseh filmek
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Keleti szél Torinói jegyzetek
KÖNYV
• Komár Erzsébet: Casanova más szemmel
• Zsugán István: A kérdező Zsugán István kötetéről
• Jancsó Miklós: Levél a frontról Zsugán Istvánnak könyve megjelenésének ürügyén

• Bakács Tibor Settenkedő: Családi vállalkozás Beszélgetés Böszörményi Zsuzsával
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Nyolcadik utas: a taxisofőr Vörös Colibri
• Bikácsy Gergely: Rókapofák és szarformancia Salo, avagy Sodoma 120 napja
• Bori Erzsébet: Észak–déli átjáró Lamerica
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jobb szépnek és gazdagnak lenni
• Harmat György: Star Trek: Nemzedékek
• Nagy Gergely: Kvíz Show
• Nánay Bence: Lopakodók
• Tamás Amaryllis: Az Árnyék
• Hungler Tímea: Only You
• Barotányi Zoltán: Reneszánsz ember
• Asbóth Emil: A nagy ugrás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az Árnyék

Tamás Amaryllis

Az Árnyék ponyva-átdolgozás a Rocketeer- vagy a Dick Tracy típusú filmek rajongóinak. Az eredeti történet hangjáték-változatát Orson Welles neve fémjelzi. Walter Gibson teremtménye képregény-figuraként és filmsorozatban híresült el a harmincas években. Hozzánk az ügyeletes szépfiú, James Baldwin (minden eredetiséget nélkülöző, szenvtelen) alakításában érkezett a Tibetben és New Yorkban játszódó felnőtt filmmese.

Tulku, a tibeti szent ember éveken át okítja Crantont (James Baldwin) azokra a praktikákra, melyek segítségével látens pszichikai erejét használva szembeszállhat a pusztítás sötét erőivel. A szintén Tulku-tanítvány Shiwan kán ugyanebben az időben települ New Yorkba, hogy a Világ Urává váljék. Megkísérti Crantont, hogy az telepatikus tehetségét latbavetve – egy Falrey Claymore nevű tudós találmányát, az atombombát megszerezve – segítsen világuralmi tervei megvalósításában. Cranton, az őt szolgáló, benne lakó démont – az Árnyékot – megidézve száll szembe Dzsingisz kán utolsó leszármazottjával. Az effajtákról állította a bibliai Jákob: „Viszály eszköze a viselkedésük, szándékukban ne legyen részes az én akaratom.” A pusztítás fejedelmét az Árnyék teszi ártalmatlanná. Hiszen az ő feladata az idők kezdetétől: a bűnös lelkek hóhérlása. Az árnyékszerű őr-démonok, mondják, harmincezren élnek s laknak a föld felett, hogy őrizzék, felügyeljék az igazságot, az életet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=825