Pro és kontra

Képhalmaz

Melocco Miklós

A két film jelkép és képemlék halmaza. Minden képe gondosan meg van szerkesztve, a meghökkentés és rabulejtés vágyával – nem okvetlenül elvetendő vágyak – tökéletesen kivitelezve, sajnos azonban egyetlenegy önálló képe sincsen.

Szenvedő Krisztusarc, Zarándoklás a Nagy Cédrushoz, Betlehem és etruszk szarkofág, a Varga Imre Prométheusza, alkonyodé égboltra rajzolódó, bábuból égetett, tüzes kereszt piros léggömbök között a Walt Disney Pinocchio című filmjéből, Matisse képe, táncoló meztelen lányok, és természetesen az örök, steril Jancsó–Feszty-körkép, lovasok izokefáliája, Fellini-látomásos galambszürke gőzfürdő és Trevi kút, egyszerre az Édes élet és a Satyricon hermafroditája, a napi aktualitás: sárkányrepülők, mint keselyűk és Stukák a háborús és a természetrajzi filmekből.

Értelmes és érthető képek, csak scha nem önállóak.

A két film jól odamond a Horthy-rendszernek.

Új bennük a kokárdákon bicikliző, néha autócskában feszítő Bajcsy-Zsilinszky kritikája, a nevetséges, csézába kapaszkodó, romantikus és tisztességes, az unalomig „ellentmondásos”, elavult és eredménytelen magyar lázadás jelképe, akit német pszichiáter oktat, a kései magyar sámán számára stílusosan, az álomfejtő köntösében.

Jogos, jogos a még mindig élő dzsentri kritikája, de az ifjabb Áchim András-szerű, a két világháború közti irodalomban agyonírt talpig becsületes, ostoba és keményöklű paraszti őserő döntetlen verekedése a kaszkadőr Bajcsy-Zsilinszky-szerűvel is a Bertolucci Huszadik századából sietett ide megoldani egy morális fejlődés konfliktusát.

Az eredetiség hiánya miatt a két film jelentéktelen.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 08. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8104

Cikk értékelése:

szavazat: 655 átlag: 5.48

előző 1 következő

új komment