|
|
Láttuk mégA frontvonal mögöttLoránd Gábor
Korrekt háborús film. Mit is értünk ezen? Természetesen nem valamilyen új esztétikai kategóriát, pusztán kísérletet a „nem különösképpen magával ragadó, de nem is rossz, sőt, van ebben a műfajban számos ennél sokkal rosszabb” tömör megjelölésére. És ez semmiképpen nem lebecsülés, ha figyelembe vesszük, hogy szerte a világon rengeteg filmet készítenek, s ezek között aránylag kevés a remekmű.
Mlinszkij őrnagy partizánegysége az ellenség hátában harcol, nagy veszteségeket okozva a betolakodóknak. A német hadvezetés reguláris erők és kémek segítségével próbálja megsemmisíteni; hírszerzőit elfogják és kivégzik, ő maga is veszélybe kerül, de végül is a maga javára fordítja a játszmát.
Kalandfilm, az is akar lenni (ami ez esetben azt jelenti, hogy nem „művészkedik” fölöslegesen), nem is unalmas; körmét ugyan nem rágja le, de azért érdeklődéssel nézi végig a műfaj kedvelője. Megrázó sorsfordulókat, emberi drámákat ne nagyon keressünk benne, viszont akad egy-egy szép mozzanat (az orvosnő és a parancsnok vonzalma), kedves humorral fűszerezett karakterábrázolás (az öreg csicskás), amely a puszta kalandszint fölé emeli a filmet.
Végül egy zárójeles, halk megjegyzés: egy részbe tömörítve talán még jobb lehetett volna a film.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 654 átlag: 5.7 |
|
|
|
|