KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/március
• Schubert Gusztáv: Az őrület angyala Pszichomozi
• Stark András: Persona, fehér köpenyben Pszichiáterek tükre
• N. N.: Pszichomozi
• Turcsányi Sándor: Valami menthető Újabb cseh filmek
• Bori Erzsébet: Merülési mélység Doc’Est ’97
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Szűk terekben Beszélgetés Sas Tamással

• Forgách András: A véres clown Mifune Toshiro
• N. N.: Kuroszava és Mifune közös filmjei
• Fáy Miklós: Kilencvenhárom zene Takemitsu Toru
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Életünk ROM-jai Nirvána

• Földényi F. László: Egy „sikertelen ember” mozija Musil és a film
• Ardai Zoltán: Törless ’66 K. u. K. állomás
KÖNYV
• Reményi József Tamás: Öntőműhely Tarkovszkij-monográfia
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Példáért szomszédba Thesszaloniki
TELEVÍZÓ
• Lipp Tamás: Vasárnapi nép Márciusi cselekedetek
• Muhi Klára: Háziverseny Filmkínálat a képernyőn
KRITIKA
• Fáber András: Szent Kristóf angolul tanul A Rémkirály
• Tóth András György: Mózes és az indiánok Beszélgetés Michel Tournier-val
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Comic Strip – Képtelen képregény
• Hirsch Tibor: Csillagot az égből
• Takács Ferenc: Amistad
• Schubert Gusztáv: Játsz/ma
• Hungler Tímea: Fogadatlan prókátor
• Barotányi Zoltán: Robinson Crusoe
• Schubert Gusztáv: Szerelemben, háborúban
• Kis Anna: Szép remények
• Békés Pál: Lesz ez még így se!
• Harmat György: A boldogító nem
• Takács Ferenc: Hőhullám
• Tamás Amaryllis: Mint a királyok!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lesz ez még így se!

Békés Pál

 

Azért mindennek van határa. Például annak is, hogy egy ember milyen visszataszító tud lenni. Mint a minden teremtett lényre mogorván acsargó Melvin, a főállású szívregénygyáros, akitől egy rajongó hölgyolvasója azt tudakolja, hogyan ismerheti oly jól a női lelket, s ő odaveti: „Semmi különös, a nők épp olyanok, mint a férfiak, mínusz értelem és intelligencia.” És ez még a barátságosnak mondható replikái közül való.

A tenyérbemászó és idegtépő mizantrópot a legkevésbé sem rendíti meg, amikor szomszédját, a melegszívű festőt egy betörés során kis híján agyonverik. Csak attól roggyan meg, hogy neki kell őriznie a festő satnya pincsijét, míg szomszédja lábadozik. A Jack Nicholson alakította elviselhetetlen frátert ez a maroknyi lidércesen ronda szőrcsomó indítja el az emberréválás útján, és innen már nincs megállás, a szívregényszakértőt utoléri a lehető legnemtelenebb végzet; beleszeret a sarki étterem asztmás gyerekével kínlódó, morózus, nálánál vagy harminc évvel fiatalabb pincérnőjébe. A három, külső és belső nyavalyáktól, balvégzettől és balfácánságtól gyötört, magányra ítélt ember sorsa összekuszálódik – együtt indulnak Baltimore-ba, hogy helyrehozzák a félig agyonvert festő sorsát, és ezzel persze csak még lehetetlenebb helyzetbe hozzák.

Az érzelmes húrokat pengető, mégis jólesően karcos komédia a viszonylag alacsony költségvetés és a viszonylag magas színvonal jólsikerült keveréke, melynek legnagyobb értéke vitán felül Jack Nicholson alakítása. Aki mer és tud hitelesen göcsörtös, más szóval lehangolóan való-és emberszerű lenni, míg szélesvásznú Eastman Kodak-Color májfoltjai felragyognak és Dolby-stereo harákolása fülsiketítővé válik a reménytelen szerelemtől –, azt bízvást nevezhetjük nagy színésznek. Minden egyéb ezt az alakítást szolgálja.

A Lesz ez még így se! kétes happyendingje is jóval közelebb áll a vedlett érzelmek valóságához, mint a hollywoodi átlag; a szívszakos író és a mord pincérnő reménytelen duettjétől már az is szép, hogy képesek egy sápadt hajnalon együtt vásárolni meleg zsömlét a brooklyni pékségben. Kettősük láttán tudván tudjuk: lesz ez még így sem.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3647