KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
   2017/szeptember
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: A katasztrófamusical diszkrét bája Robert Altman: Nashville
• Forgách András: Egy vérprofi faun Jack Nicholson
• Varró Attila: Reneszánsz ember Hal Ashby
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 1. rész
• Szekfü András: Csak ne a Marseillaise Beszélgetés Radványi Gézával
• Varga Zoltán: A praktikum panorámája Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Animációs körkép
• Várkonyi Benedek: Érzelmes Bartók Beszélgetés Sipos Józseffel
ÚJ RAJ
• Margitházi Beja: Érzékeny extrémek Miranda July és Lucile Hadzihalilovic
A KÉP MESTEREI
• Vízkeleti Dániel: Közel Chrishez Christopher Doyle
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A város peremén Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 2. rész
AKI KAURISMAKI
• Szalkai Réka: „Egyedül hatékonyabb vagyok” Beszélgetés Aki Kaurismäkival
• Baski Sándor: Szemben az árral A remény másik oldala
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Búcsú a férfiaktól Amerikai istenek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kényszerkapcsolatok Karlovy Vary
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Bájos lányregény, gótikus mese Csábítás
• Varró Attila: Gyilkos szüzek Sofia Coppola: Csábítás
KRITIKA
• Andorka György: Isten gyorsan őrlő malmai Dunkirk
• Barkóczi Janka: A fekete özvegy Lady Macbeth
• Huber Zoltán: Varázstalanság A setét torony
• Varga Dénes: Átkattan valami az agyban Pappa Pia
MOZI
• Alföldi Nóra: Bébibumm
• Baski Sándor: Fiú a vonaton
• Kovács Kata: Raid – A törvény nemében
• Herpai Gergely: Atomszőke
• Varró Attila: Amityville: Az ébredés
• Pethő Réka: Kedi – Isztambul macskái
• Benke Attila: 47 méter mélyen
• Csiger Ádám: Annabelle 2: A teremtés
• Vajda Judit: Anyák elszabadulva
• Varga Zoltán: Az Emoji-film
DVD
• Gelencsér Gábor: Psyché
• Pápai Zsolt: A viskó
• Szántai János: A fák tengere
• Kovács Patrik: Áldozat?
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Visszatért a Hahota

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Animációs körkép

A praktikum panorámája

Varga Zoltán

A Magyar Művészeti Akadémia animációs tanulmánykötete praktikus összefüggések hálózatában tárgyalja az animációt.

 

Tíz évvel ezelőtt joggal jegyezte meg Pápai Zsolt, hogy „a magyar animációtörténetről alig készült használható szakmunka” (Filmvilág 2007/8), az eltelt idő során azonban szerencsére sokat javult a helyzet. Napvilágot látott azóta egy-egy meghatározó alkotót bemutató monográfia (Kovásznai Györgyről és Macskássy Gyuláról); digitális tananyagként férhető hozzá a Budapesti Metropolitan Egyetemhez kötődő Kiss Melinda és M Tóth Éva animációtörténeti munkája (Animációs mozgóképtörténet I-II); a Metropolis-folyóirat is szentelt egy összeállítást a magyar animációnak (2015/3); a Herczeg Zsófia által két éve indított Dot & Line blog széleskörű animációs érdeklődésében kiemelt szerepet kap a hazai vonatkozású fejlemények követése – és e sorok írója is megkísérelte rendszerbe foglalni a hazai animációs film történetét (A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések).

Ebbe a vonulatba illik a Magyar Művészeti Akadémia gondozásában megjelent Animációs körkép főcímet viselő kötet. A kereskedelmi forgalomba egyelőre nem került (az intézménytől azonban megrendelhető) kiadványt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Fülöp József és a Médiatanács Mecenatúra programjának koordinátora, Kollarik Tamás szerkesztette. A könyv irányvonalait kevéssé a címoldal geometriai tankönyvekre illő ábrája előlegezi meg, sokkal inkább a kissé zsúfolt alcím tájékoztat a tényleges tartalomról: A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei – rövid történeti kitekintéssel.

Az idei KAFF-on debütált kötet valóban meglehetősen sokszínű körkép felvázolására, sőt részletes áttekintésére törekszik; Jankovics Marcell személyes hangütésű bevezetőjét követően tizennégy szerző tizenegy tanulmánya kalauzolja az olvasót az animáció legáltalánosabb kérdéseitől kezdve a kortárs alkotások finanszírozási lehetőségeinek lajstromozásáig. Nemcsak a témakörök változatosak, az összeállításban résztvevő írók is sokfelől érkeztek: a szövegeket is jegyző szerkesztőkön kívül akadnak közöttük az animációs szakmában évtizedek óta dolgozó prominensek (Mikulás Ferenctől kezdve Temple Rékán át Varsányi Ferencig), a forgalmazás és a televíziós műsorszerkesztés felől érkező közreműködők (Takács Ildikó Katalin, illetve Horváth Márta és Horváth Ádám Márton), film- és médiaügyekben jártas jogászok (Vincze Zsuzsanna, Taba Miklós), vagy éppen fiatal film- és médiakutatók (Orosz Anna Ida, Kárpáti György, Ringeisen Dávid). A közelítésmódok sokféleségében ezúttal „alulmarad” az esztétikum fürkészése: mindössze három tanulmány foglalkozik – akár a nemzetközi, akár a magyar – animáció jellegzetességeivel, sajátos jegyeivel; a kötet zöme így elsősorban gyakorlati összefüggésekbe, különösen a támogatási és oktatási szisztémák, valamint a megjelenési felületek (fesztiválok, televízió, internet) ágas-bogas kérdésköreibe ágyazza a hazai animáció áttekintését. Alighanem ez a praktikus irányultság az Animációs körkép leginkább hiánypótló aspektusa; az animációt a filmszakma számokban konkretizálható, mérhető adatok tömkelegével körülírható részeként ragadja meg a kötet (s éppen ezért nem mindig kerüli el, hogy túlságosan is szárazzá váljanak bizonyos szövegek vagy passzusok). Az egyes tanulmányokat adatokat fölsorakoztató és/vagy folyamatokat modellező ábrák kísérik, s ezt a minuciózusságot koronázza meg a közel ötven oldalas Függelék nagy ívű táblázat- és információhalmaza.

Az írások többsége magas szakmai színvonalon megírt munka, nincs különösebb hiányérzetünk, kivéve az egyetemes animáció összefoglalását megkísérlő Kárpáti György-szöveget. Bármennyire hálátlan feladat is alig húsz oldalba belesűríteni százhúsz évet, mégis vannak mérföldkövek, amelyek nélkül értelmezhetetlen az animációtörténet. Elképzelhetetlen például, hogy Grimault, Trnka, Norstejn és a rajzfilmet forradalmasító UPA stúdió éppen csak említésre kerüljön (az utóbbi is csak lábjegyzetben), s döbbenetes aránytalanság, hogy míg A Simpson családot övező kultuszról fél oldalon (!) keresztül olvashatunk, addig szűk két oldalra szorítkozik a számítógépes animáció fejlődéstörténetének átfutása.

Az Animációs körkép hozzáértő szövegei sem mentesek a hibáktól: hiányos és téves adatok szerepelnek például a sorozatok táblázatában a Leo és Frednél; a Süsü, a sárkány nem animációs bábsorozat; s az egészestés animációk nézettségét mutató táblázat furcsa módon nem tud az Egon & Dönciről, első egészestés CGI-animációnkról. Ámde ezek a szépséghibák sem vonják kétségbe, hogy az Animációs körkép haszonnal forgatható kiadványként maga is hozzájárulhat a kortárs magyar animáció sikereihez.

 

MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2016.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 25-26. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13330