KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
   2017/szeptember
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: A katasztrófamusical diszkrét bája Robert Altman: Nashville
• Forgách András: Egy vérprofi faun Jack Nicholson
• Varró Attila: Reneszánsz ember Hal Ashby
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 1. rész
• Szekfü András: Csak ne a Marseillaise Beszélgetés Radványi Gézával
• Varga Zoltán: A praktikum panorámája Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Animációs körkép
• Várkonyi Benedek: Érzelmes Bartók Beszélgetés Sipos Józseffel
ÚJ RAJ
• Margitházi Beja: Érzékeny extrémek Miranda July és Lucile Hadzihalilovic
A KÉP MESTEREI
• Vízkeleti Dániel: Közel Chrishez Christopher Doyle
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A város peremén Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 2. rész
AKI KAURISMAKI
• Szalkai Réka: „Egyedül hatékonyabb vagyok” Beszélgetés Aki Kaurismäkival
• Baski Sándor: Szemben az árral A remény másik oldala
TELEVÍZÓ
• Kránicz Bence: Búcsú a férfiaktól Amerikai istenek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kényszerkapcsolatok Karlovy Vary
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Bájos lányregény, gótikus mese Csábítás
• Varró Attila: Gyilkos szüzek Sofia Coppola: Csábítás
KRITIKA
• Andorka György: Isten gyorsan őrlő malmai Dunkirk
• Barkóczi Janka: A fekete özvegy Lady Macbeth
• Huber Zoltán: Varázstalanság A setét torony
• Varga Dénes: Átkattan valami az agyban Pappa Pia
MOZI
• Alföldi Nóra: Bébibumm
• Baski Sándor: Fiú a vonaton
• Kovács Kata: Raid – A törvény nemében
• Herpai Gergely: Atomszőke
• Varró Attila: Amityville: Az ébredés
• Pethő Réka: Kedi – Isztambul macskái
• Benke Attila: 47 méter mélyen
• Csiger Ádám: Annabelle 2: A teremtés
• Vajda Judit: Anyák elszabadulva
• Varga Zoltán: Az Emoji-film
DVD
• Gelencsér Gábor: Psyché
• Pápai Zsolt: A viskó
• Szántai János: A fák tengere
• Kovács Patrik: Áldozat?
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Visszatért a Hahota

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bébibumm

Alföldi Nóra

Telle mère, telle fille – francia, 2017. Rendezte: Noémia Saglio. Írta: Agathe Pastorino és Noémie Saglio. Kép: Pierre Aim. Zene: Matthieu Chedid. Szereplők: Juliette Binoche (Mado), Camille Cottin (Avril), Lambert Wilson (Marc), Catherine Jacob (Iréne). Gyártó: Gaumont / Flamme Films / France 2. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 94 perc.

 

A kommersz francia filmipar és termékei népszerűségének kulcsa, hogy olyan rafináltan képes belőni a célközönségét, amelyre a nyugati filmgyártás vezetői hatalmai csak irigykedhetnek. Épp ezért képesek többé-kevésbé rentábilissá tenni filmjeiket és engedhetik meg maguknak, hogy ontsák nézőikre a bájos-kedves vígjátékokat. Noémie Sagilo Bébibumm című filmje ennek remek példája, és annak ellenére, hogy csöppet bágyadt és csupán pazar szereposztása miatt nevezhető minőségi darabnak, a nyári limonádék közt elvégzi a dolgát és lezseren szórakoztatja a 30-pluszos női közönséget.

Sagilo vígjátéki vállalkozásában a bonyolult anya-lánya kapcsolat visszásságait fejtegeti, ám sajnos arra nem veszi a fáradtságot, hogy mélyre ásson a témában: az alapkonfliktust elintézi egy kissé sablonos szerepcserés helyzet-komikummal, miszerint az anya infantilis, huszonévesek életét élő nő, lánya pedig értelemszerűen a felnőtt, szikár, racionálisan gondolkodó asszony. Ezen ambivalenciák ellenére a két nő még mindig együtt él, és amikor mindketten áldott állapotba kerülnek, kiéleződnek a konfliktusok. Utóbbiak azonban csupán annyiban érdekesek, hogy könnyed komédiákhoz képest meglepően súlyos és ordenáré veszekedések sorjáznak egymás után, olyannyira, hogy már-már felmerül a nézőben, hogy a történetvezetés egy jó szaftos szerzői melodrámába fajul – ám ezek a csetepaték végül vagy lógva maradnak a levegőben, vagy az alkotók agyoncsapják őket egy érdektelen, lapos poénnal. Ennek következtében az egész film nehezen fésülődik össze, döcögős és egyenetlen – egyetlen igazán szerethető szála a gyermeki lelkű anya (Juliette Binoche) és bohókás exférjének (Lambert Wilson) újra kibontakozó románca, ez a vonal azonban fájóan kevés játékidőt tesz ki a filmben. Marad tehát az enyhe rosszkedv és fanyarság, ami sajnos túlsúlyba kerül a jellegzetesen vircsaftos francia helyzetkomikumok mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13355