KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Válasz Bajomi Lázár Endrének

Fáber András

Ad 1.: „...a hanyatló nyugati kultúra tarka fényeit ezer játékos színben tudta tükrözni” – értékeli „nagyra” B. L. E. a költőt hivatkozott tanulmányában. Alkalmasint e színek egyike a születési évszám körüli misztifikáció. A „mesét” ugyanis maga Cocteau, valamint tudós szerzők egész sora terjesztette el. Való igaz, mostanában inkább a korábbi dátumot fogadják el hitelesnek.

Ad 2.: Köszönöm a szíves kiegészítést, ámbár – ha jól tudom – az „évfordulós megemlékezések” is úgyszólván újra felfedezésként hatottak. Ezt a célt kívánta szolgálni megglosszázott írásom is. Soha nem pályáztam, s a jövőben sem pályázom „Ki tud többet...!”-jellegű vetélkedők győztesi babérjaira.

Ad 3.: „Ő írta le először a szürrealizmus szót, előbb, mint Apollinaire” (Réz Pál, A rettenetes gyerekek című könyv utószava, 1971). A szó akkoriban „benne volt a levegőben”, többen kimondták és leírták. Egyébként a B. L. E. által idézett forrás sem pontos, hiszen a szót maga Apollinaire egy 1917. márciusi levelében használta először (Nadeau, 1958); a szürrealista szót pedig véletlenül éppen egy Cocteau-balett, az 1917. május 18-án bemutatott Parade műsorfüzetében (Breunig, 1965). Mindez csupán anekdotikus érdekességű adalék, miután a szó ma is érvényes meghatározása jóval későbbről, a szürrealistáktól származik (Breton, 1924).

Miután a Filmvilág nem filológiai közlöny, a vonatkozó dokumentumokkal szívesen áll magánúton B. L. E. rendelkezésére – tisztelettel –

 

Fáber András


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6474