KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
   2019/október
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész
• Soós Tamás Dénes: „Mikor jön el a hősök kora?” Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről
• Darida Veronika: Könnyek nélkül A létezés eufóriája
• Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell Beszélgetés Szabó Rékával
• Baski Sándor: Túlélni nehezebb Akik maradtak
• Várkonyi Benedek: Meghitt történelem Beszélgetés Tóth Barnabással
GYILKOS-DOSSZIÉK
• Varró Attila: Végjátékok A Manson-dosszié
• Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak Serienmörder-filmek
• Árva Márton: Az angyal Csak egy tánc volt
BATMAN ÉS JOKER
• Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor Batman: Az első év; Hosszú Halloween
• Huber Zoltán: Őrült világ Joker
KETTŐS ÉLETEK
• Barkóczi Janka: Különvélemény Florian Henckel von Donnersmarck
• Gelencsér Gábor: A törvény hite vagy a hit törvénye Isten kegyelméből
CINÉMA GODARD
• Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” Kifulladásig: egy kultuszfilm születése – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Murai András: Egy fiú a várból Nicky, a másik fiú
HATÁRSÁV
• Czirják Pál: Idegen képek Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
FESZTIVÁL
• Müllner András: Menedék a szikla alatt Amantea
KÖNYV
• Varga Zoltán: Animátor kerestetik Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.
• Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Borlovagok Folyékony arany
• Kránicz Bence: FOMO YouTuberek vonzásában
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: Kultúrsokk American Factory
MOZI
• Baski Sándor: A rendszer
• Varró Attila: Ad Astra – Út a csillagokba
• Vincze Teréz: Van Goghok
• Andorka György: A fénykép
• Kovács Kata: Downton Abbey
• Fekete Tamás: Miles Davis: Birth of the Cool
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Pethő Réka: Az aranypinty
• Huber Zoltán: A Wall Street pillangói
• Vajda Judit: A lelőhely
• Benke Attila: Támadás a Fehér Ház ellen 3. – A védangyal bukása
• Kovács Patrik: Az: Második fejezet
DVD
• Kránicz Bence: Eltörölt fiú
• Pápai Zsolt: Úriember revolverrel
• Varga Zoltán: Alice Csodaországban
• Kovács Patrik: Isten hozott Marwenben
• Benke Attila: Fekete maszk
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.

Animátor kerestetik

Varga Zoltán

Gyulai Líviusztól Bucsi Rékáig: MMA-interjúkötet a magyar animációs film múltjáról és jelenéről.

 

Két éve kiadott tanulmánykötetük, az Animációs körkép (lásd Filmvilág 2017/9) bevezetésében jelezték a szerkesztők, Fülöp József és Kollarik Tamás, hogy folytatásként olyan interjúgyűjteményeket terveznek megjelentetni, amelyek a magyar animációs film képviselőit szólaltatják meg. A tervezett könyvek első kötete idén látott napvilágot; bemutatóját kiemelt érdeklődés övezte a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. A Magyar animációs alkotók I. című kötet nemcsak előzménykönyvéhez csatlakozik, de a – szintén Kollarik Tamás társszerkesztésében készült – Magyar forgatókönyvírók I. című, hasonló felépítésű interjúcsokor (lásd Filmvilág 2018/5) szellemi folytatása is. Ezek a hiánypótló megjelenések a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének munkáját dicsérik, s a következő években – a szerkesztők szándékai és még inkább a további potenciális interjúalanyok révén – újabb reménybeli kötetekkel fognak gyarapodni.

A Magyar animációs alkotók I. ugyanazt a minőségi kivitelezést és alaposságot mutatja, mint az Animációs körkép, ezúttal azonban nem a szakírók, hanem az alkotók szólalnak meg. A magyar animációs film szakirodalmának vagy szaksajtójának az interjúk, a visszaemlékezések, az alkotói nyilatkozatok jelentik mennyiségileg a legnagyobb szeletét (lásd az elsősorban interjúkollázsokat tartalmazó Dizseri Eszter-könyveket: Kockáról kockára; A kecskeméti rajzfilmstúdió), a Fülöp–Kollarik-kötet ilyen értelemben gazdag szöveghagyományt folytat. Ám elődeivel ellentétben két nagy előnye, hogy egységesített kérdésorra alapozott interjúival a válaszadók egyéni történetein, tapasztalatain túlmutató jelenségekre, összefüggésekre igyekszik rámutatni; továbbá a könyvben szerepeltett 19 animációs szakember (nem kizárólag rendezők) sokfélesége lefedi a magyar animáció múltját és jelenét. Több generáció jelenik meg a lapokon; a legidősebb művész már elmúlt nyolcvan (Gyulai Líviusz), a legfiatalabb nemrég töltötte be a harmincat (Bucsi Réka). A kötet lapjain találkozhatunk a legendás Pannónia Filmstúdióval még annak fénykorában kapcsolatba kerülő alkotókkal: Gyulai mellett Jankovics Marcell, Ternovszky Béla, Bleier Edit, Richly Zsolt, Cakó Ferenc, Rófusz Ferenc, Varsányi Ferenc és Orosz István, illetve a kecskeméti stúdió vezetője, Mikulás Ferenc sorolható ide. A „középnemzedéket” képviselik a pályájukat már a rendszerváltás után kezdő, rendezőként és/vagy stúdióvezetőként tevékenykedő szakmabeliek, mint Rabb Sándor Alex (a DIGIC Pictures alapító igazgatójának neve csenghet a nagyközönség előtt a legkevésbé ismerősen), M. Tóth Géza, Klingl Béla, Gauder Áron és Bánóczki Tibor. A magyar animáció legfrissebb sikereit meghozó nemzedékből Bucsién kívül Szederkényi Bella, Glaser Katalin és Kreif Zsuzsanna gondolatait ismerhetjük meg. Az interjúk elrendezése ugyan a szabványos ABC-sorrendet követi, de alternatív olvasási mód – a generációk (a születési dátumok) szerinti haladás – alapján még erősebben kirajzolódhatnak az egyéni megszólalásokon átívelő közös pontok.

A válaszadókat olyan témákról kérdezték (Vincze Zsuzsanna médiajogász, Csákvári Géza és Kárpáti György filmkritikusok), mint az animáció mibenléte, a hazai animációsfilm-készítés feltételei, a magyar és az európai támogatási rendszerek, a megjelenés felületei, fórumai, az animációs oktatás, a személyes pályakép és az animáció lehetséges jövője. Óhatatlan, hogy a válaszadók között akadnak bőbeszédűbbek (a leghosszabb interjú 22 oldalas), míg mások valamelyest szófukarabbak (a rövidebb beszélgetések 8 oldalasak); néhányan szívesen anekdotáznak, mások tárgyilagosabbak. A két szerkesztő és Vincze Zsuzsanna hasznos összegző írást mellékelt a kötet végére, amely a legfontosabb pontokat gyűjti csokorba, nemcsak a hasonló véleményeket, de az olykor ellentétes meglátásokat is egymás mellé helyezve. (Sajnálatos módon ebből kimaradtak az animáció és a filmkritika viszonyát pedzegető passzusok, pedig Bánóczki, M. Tóth és Orosz szavaira érdemes lett volna visszautalni, s Glaser részletesen fölidézett negatív tapasztalata mellett sem érdemes elmenni.) Visszatérő megállapítás, csak az egyik legfontosabbat kiemelve (például Bánóczki, Bucsi, Kreif, Mikulás és Varsányi szavai nyomán), hogy bizonyos animációs szakemberekből hiány mutatkozik – mindenekelőtt animátorokból (mozdulattervezőkből). A hazai animációs film ünnepelt sikerszériája mögött sok a megoldatlan kérdés és probléma – a kötet nemcsak ezek megnevezéséhez, de az orvoslásukra tett javaslatok megfogalmazásához is kitűnő kiindulópont lehet.

MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2019.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14276