KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tolvajtempó

Köves Gábor

 

Hivatali kötelességem lejegyezni: a 2000-ben forgatott Tolvajtempó H. B. Halicki 1974-es, Gone in Sixty Seconds című filmjének remake-je. A minden bizonnyal méltán elfeledett Halicki-filmnek egy 40 percig tartó non-stop autósüldözés adta meg kétes kuriózumértékét. A Tolvajtempó, amelyben maroknyi nehézfiúnak egyetlen éjszaka 50 autóritkaságot kell meglovasítania, különben vezérük öccsére halál vár, Jerry Bruckheimer produkciója. Bruckheimer egyike a filmgyári kiskirályoknak: a Disney-birodalmon belül saját udvartartása van, köztük rendezők, forgatókönyvírók és színészek. Aki látta a korábban készült Top Gunt vagy a frissebb eresztésből való Sziklát, netán az Armaggedont, tudja, mit várhat a minden évben önmagát lenyúló producertől. A finnyáskodásnak megálljt parancsolva, és műfaji előítéleteinket is száműzve, ildomos elismerni: Bruckheimer szakmájához értő, magas technikai színvonalat megkövetelő producer, aki a Sziklával és a Bad Boys-szal a rajongókat osztályon felüli szórakoztatásban részesítette. A Tolvajtempó (a cím jó) könnyű prédája a kritikusnak, gyenge osztályzatát mégsem a korábbi Bruckheimer-filmekből átmentett színek (neonkék éjszakák és sárgásbarna nappalok váltják egymást), kameraállások és zenei betétek, a közérthetőség kedvéért tagoltan a kamerába mondott emberi motivációk és a kézenfekvő fordulatok miatt érdemelte ki. Az ismétlőkedv és -kényszer s a kiszámíthatóság könnyen feledhető volna, ha a film bírná szusszal: parádés üldözésekkel és komikus figurák aranyköpéseivel.

Halicki elhíresült 40 percével szemben Bruckheimer mindössze tíz perc körüli időt engedélyez a kaszkadőröknek, azt is a film utolsó harmadában. Sok az előkészületekkel eltöltött idő, amelyet a Cage köré verbuvált régi-új bandatagok felvillanásai hivatottak színesíteni. A ravasz, az agy… pénzbehajtójaként megkedvelt Vinnie Jones ezúttal néma henteslegényt „játszik”. Boncasztalon hagyott szendvicsére irigykedve hunyoríthatott Robert Duvall: „Ha nekem ilyen hálás szerepem volna?”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/08 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3034