|
|
|
DVDA legbátrabb városPápai Zsolt
Magyar film, 2009. Rendezte: Matúz Gábor. Szereplők: Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Tóth Tamás. Forgalmazó: Közép-európai Média Intézet kft. 98 perc.
Az 1918 és 1920 közötti országvesztés időszaka máig kevéssé érintett téma a hazai filmkészítők részéről, játékfilm egyáltalán nem készült erről a problémáról, és doku is csak elvétve. Külön fájdalom, hogy a Gulyás testvérek A magyarok és az első világháború című négyrészes sorozata alig ismert még a szakmabeliek előtt is, a témában kutakodó másik nagyszabású vállalkozás, Koltay Gábor Velünk élő Trianon című filmfolyama pedig igencsak ellentmondásos lett.
Matúz Gábor talán a fenti hiányok pótlása végett egyszerre igyekezett játék- és dokumentumfilmet forgatni – azaz dramatizált dokumentumfilmet készített – a korszak egyik kevéssé ismert epizódjáról. 1919 elején a románhoz hasonlóan nagy étvágyú cseh és szlovák hadsereg átlépte az Ipoly-folyót, és megkezdte az előkészületeket a Vác–Gyöngyös–Miskolc-vonal megszerzésére, hogy a később Trianonban szentesítettnél jóval délebbre tolja ki az új csehszlovák állam határát. Az akcióban fontos szerep jutott Balassagyarmat (új nevén: Balázové Darmoty) megszerzésének, ahova 1919 januárjában vonultak be a megszállók az ostobán pacifista Károlyi-kormány asszisztenciája mellett. A helyi vasutasok azonban egy maroknyi magyar katona bevonásával megostromolták, majd visszafoglalták a várost, és megakadályozták a további előrenyomulást.
A film első felében Matúz Gábor kutatók (többek között Gere József vasúttörténész, Paul Gardvohl történesz, Tyekvicska Árpád levéltáros, Rudolf Kucera politológus, Romsics Ignác történesz) segítségével vázol korrajzot, és, ritkábban, dramatizált jelenetek sorával illusztrálja az elhangzottakat. Később a bombasztikus kísérőzenével körített, dramatizált jelenetek száma megnő, az archív anyagok teljesen eltűnnek, továbbá a történészek kommentárjai is el-elmaradoznak. Egyes fikciós jelenetek meglehetőst hatásosak (a város visszavételének kulcsmomentumáról tudósító epizód, a helyi laktanya ostroma egy játékfilmbe is beleférne), máskor viszont ostoba hibákat találni, a két magyar katona beszélgetésének jelenete a vonat közlekedőfolyosóján az elemi vágástechnikai szabályok – azaz a száznyolcvan fokos szabály – krónikus mellőzése miatt amatőrnek tetszik.
Jóllehet sok történészhez hasonlóan Matúz Gábor sem tud mit kezdeni a Trianon-mítosz néhány elemével (például Clemenceau francia elnök magyarellenességéről szólva a már milliószor hallott, de mára részben megcáfolt téziseket ismétli), egészében véve A legbátrabb város televíziós sugárzásra termett ismeretterjesztő munka, információkban gazdag film.
Extrák: Nincsenek.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1096 átlag: 5.34 |
 |
|
|
|
