KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/április
ISZLÁM HÁLÓ
• Baski Sándor: Nem lehet kihúzni Arab twitter
DVD
• Tosoki Gyula: Eden Lake – Gyilkos kilátások
• Nagy V. Gergő: A furcsa srác
• Czirják Pál: Ismeri a szandi-mandit?
• Teszár Dávid: Yona, a pingvinek királynője
• Varga Zoltán: Sammy nagy kalandja – A titkos átjáró
• Pápai Zsolt: A Mephisto-keringő
MOZI
• Alföldi Nóra: A gyerekek jól vannak
• Forgács Nóra Kinga: A HR-menedzser
• Vajda Judit: Kedves szomszéd
• Tüske Zsuzsanna: Hajszál híján úriember
• Sepsi László: Sorsügynökség
• Baski Sándor: A belgrádi fantom
• Pápai Zsolt: Eljő a napunk
• Kovács Kata: Ébredj velünk!
• Kovács Marcell: Ismeretlen férfi
• Parádi Orsolya: Anyát a Marsra
DVD
• Gelencsér Gábor: Az én XX. századom
ALIEN-MOZI
• Sepsi László: Valakik odafent Látogatók az űrből
MAGYAR TABU
• Bori Erzsébet: A velünk élő spicli Magyar ügynökfilmek
TÓTH ÉS TOTH
• Ruprech Dániel: A kétarcú rendező Tóth Endre // André de Toth
ALIEN-MOZI
• Varró Attila: Elidegenedés Testrablók az űrből
• Orosdy Dániel: Figyeld az eget! A sci-fi horror két klasszikusa
KRITIKA
• Kolozsi László: Békaperspektíva A zöld sárkány gyermekei
AUSZTRÁL FILM
• Zalán Márk: A kenguru ugrani készül Ausztrál új hullám
• Szalay Dorottya: A vágy motorja Jane Campion
KRITIKA
• Pálos Máté: Az elcsábított naplója Chloe – A kísértés iskolája
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Empátia és absztrakció Beszélgetés Fillenz Ádám operatőrrel
FILMISKOLA: A ZENE
• Géczi Zoltán: Ördög bújt a partitúrába Alternatív összhangzattan
• Hubay Gergely: A jóltemperált futószalag Így készül a filmzene
MAGYAR TABU
• Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása Gervai András: Fedőneve: „szocializmus”
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: És mégis mozog Új magyar film
TÓTH ÉS TOTH
• Sólyom András: Kalandtúra ’39 Varsói gyors
AUSZTRÁL FILM
• Szabó Ádám: Kertvárosi holttér David Michod Ausztráliája
ALIEN-MOZI
• Vajda Judit: Twilight Zone Pittacus Lore: A negyedik
ISZLÁM HÁLÓ
• Schreiber András: Perzsa cenzor A Panahi-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MOZI
• Varró Attila: A Föld inváziója – Csata: Los Angeles

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A hitehagyott

Benke Attila

First Reformed – amerikai, 2017. Írta és rendezte: Paul Schrader. Szereplők: Ethan Hawke, Amanda Seyfried, Cedric Kyles. Forgalmazó: Universal. 109 perc.

 

A hitében megrendülő ember lelki vívódását nagy kihívás ábrázolni, a filmtörténet során ez csupán néhányaknak sikerült (Bresson: Egy falusi plébános naplója, Bergman: Úrvacsora, Friedkin: Az ördögűző, Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése, Pawlikowski: Ida, Larraín: A klub). Új-Hollywood író-rendező veteránja, Paul Schrader (Taxisofőr, Kőkemény pornóvilág) tavaly Velencében díjazott legújabb filmjében, A hitehagyottban szubjektív és minimalista formában bontja ki a zsákutcába jutott lelkész drámáját, mely Ethan Hawke játéka mellett Schrader személyes érintettsége miatt emelkedik kicsivel az átlag fölé.

Mint Paul Schrader több interjúban is megvallotta, A hitehagyottat többek között Bresson és Bergman művei inspirálták. Ernst Toller református lelkész hite és hivatása is formálissá válik egy személyes tragédia miatt (fia az iraki háborúban esett el). Toller atya lelki válsága tovább mélyül, mikor egyik híve, a várandós Mary megkéri a lelkészt, hogy beszéljen természetvédelmi aktivista férjével, a környezet megállíthatatlan pusztulását látva öngyilkosságon gondolkodó Michaellel. Toller képtelen az egyház tanításaival meggyőzni a kiégett férjet, így az hamarosan szétlövi saját fejét. Ennek hatására a rejtélyes betegséggel is küzdő Ernst radikális lépésre szánja el magát.

A hitehagyotton túlságosan is erősen érződik az Egy falusi plébános naplója és az Úrvacsora hatása többek között a naplót író Toller atya belső monológjai és lelki küzdelmét szimbolizáló gyomorbetegsége miatt. Schrader művének a Michael-féle aktivizmus és a Toller gyülekezetét támogató modern egyház, az Abundant Life adják egyedi ízét. Schrader kálvinista hite is ellentmondásos. A rendező egyfelől hisz a transzcendentálisban, másfelől elutasítja a zárt gondolkodású dogmatizmust, mely szerinte lehetetlenné teszi a vallási felekezetek érvényesülését a XXI. században. A filmbeli Toller atya is azzal szembesül, hogy az emberek egyre kevésbé fogékonyak a kereszténységre, mely nem képes valódi megoldásokat kínálni aktuális problémákra, például a környezetpusztításra. Ugyanakkor A hitehagyott Michael tragédiáján keresztül felteszi azt a kérdést is, hogy a fanatikus politikai aktivizmusnak több értelme van-e az egyházak elavultnak tartott tanításainál, hiszen a férfi éppen azért lett öngyilkos, mert a tüntetések és közösségi akciók ellenére haszontalannak érezte a küzdelmet. Az arany középutat Michael nyilvánvalóan a bibliai konnotációk miatt Marynek nevezett felesége képviseli, aki egy új életet hord a szíve alatt, és aki a világ borzalmai ellenére is meg akarja szülni gyermekét. A pusztításnak, a politikai erőszaknak és az élet kioltásának nincs, életet adni viszont van értelme a nő szerint.

Toller felettese, Joel, valamint Mary és Michael a három erőcentrum, melyek felé a lelkész orientálódhat a cselekmény során. Néhány jelenetet leszámítva, Toller betegsége ellenére sajnos kiszámítható, melyik irányba mozdul el a férfi. Így bár jól összerakott, komplex film A hitehagyott, kérdéses a létjogosultsága, mert egyfelől Schrader nem tud többet mutatni Bressonnál és Bergmannál, másfelől erősnek ígérkező befejezésében ott lappang az a bizonyos plusz, csak éppen Paul Schrader bátortalan módon, a film ideológiai egységét megbontva enged a hollywoodi happy end csábításának.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13870