KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kamondi Zoltán: Árvai Jolán (1947–2001)
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Könyörtelenül szelíd szenvedély Fehér György–portré
• Székely Gabriella: A hölgyfarkasnak nincs története Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Varga Balázs: Entrópia Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Bakonyi Vera: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Grunwalsky Ferenc: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Schubert Gusztáv: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről
• Varga Balázs: Kétezeregyről-kettőre Kerekasztal-beszélgetés a fiatal filmesekről

• Beregi Tamás: Hol volt, hol nem lesz A fantasyfilm világképe
• Kömlődi Ferenc: Démonok és hobbitok Peter Jackson: A Gyűrűk Ura
• Muhi Klára: Mindenki varázsló és mindenki mugli Beszélgetés a Harry Potter-jelenségről
• Gelencsér Gábor: Potter, a nagy varázsló Beszélgetés egy nyolcévessel
• Ardai Zoltán: A fába szorult lélek Pinokkió–filmek
• Békés Pál: A Pottermék Chris Colombus: Harry Potter és a Bölcsek Köve
• Bikácsy Gergely: Vörös, fehér, bordó A száműzött Erósz
• Földényi F. László: Jéghideg erotika Michael Haneke: A zongoratanárnő
• Schauschitz Attila: Az örök emigráns Marlene Dietrich évszázada
FESZTIVÁL
• Stőhr Lóránt: Filmemet egy hősért Európa Filmhét
• Bakács Tibor Settenkedő: Cséb és Calgon között Reklámzabálók Éjszakája
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Balkáni anzix Fekete Ibolya: Chico
• Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág Herendi Gábor: Valami Amerika
• Bori Erzsébet: Városfogócska Jean-Pierre Jeunet: Amélie csodálatos élete
• Györffy Miklós: Franz Meister keserű könnyei François Ozon: Vízcseppek a forró kövön
KÖNYV
• Harmat György: A bűn története Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film
LÁTTUK MÉG
• Korcsog Balázs: Zoolander, a trendkívüli
• Nevelős Zoltán: Vanília égbolt
• Varró Attila: Suzhou-folyó
• Vidovszky György: Kémjátszma
• Pápai Zsolt: Az egyetlen
• Köves Gábor: Ellenséges terület
• Somogyi Marcell: Vesszőfutás
• Hungler Tímea: Fiúk az életemből
• Takács Ferenc: Szörny Rt.
• Tamás Amaryllis: A mell és a Hold

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Moonwalker

Tamás Amaryllis

 

Szupertechnikával létrehozott gyerekálom-paradicsom, lézerágyúkkal, komputerekkel előállított mammutshow! A turnécirkusz-film alapjául a Fred Astairenek ajánlott önéletrajzi könyv szolgált, a cím – Moonwalker – a „tűzerdőben táncoló faun” saját találmányú, utánozhatatlan lépéskombinációjára utal.

Michael Jackson olyan személyiség, amilyet csak a civilizáció tud teremteni, létformája az álom, minden megnyilvánulása, talentuma a mértéket átlépő becsvágy, a túlzás. Körülötte, rajta, benne minden hamis, ártatlansága éretlenség, szűziessége korlátoltság. Extrém éneke egyszerre melankolikus és őrjöngő. Toporzékolásában az elementáris őstűz dühe, őzike tekintete mögött a vadember feszültsége, az arc geometrikus merevségében a jó és a rossz árnyalatkülönbsége: „a kegyetlenségtől az önfeláldozásig csak egyetlen lépés.” A zsivaj és csődület vásárán arca mágikus térképét, a boszorkányosán elegyített értéket: démoni tánctudását és a talmit sámánként tárja a tömeg elé. A virtuózok vad, fékezhetetlen ceremóniáján otthonosan mozgó géniusz kívül hordott lelke, külvilágra irányuló tudása zavarba ejtő. Archetípusa valaminek, ami „az embernél valamivel kevesebb, ugyanakkor több, mintha erdei állat lenne és angyal.” De mindenekelőtt a világ egyik legsikeresebb szórakoztató művésze, – ahogy azt önéletrajzának előszavában a könyv lektora, Jacqueline Kennedy Onassis tárgyilagosan megjegyezte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/08 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5458