KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Schubert Gusztáv: Apokalipszis féláron A végítélet filmjei
• N. N.: Apokalipszis-filmek
• Gelencsér Gábor: Világvég-e? Apokalipszis, anno...
• Tillmann József A.: A két(ezer)szeres visszacsatolás keletje Különös nap
• Mihancsik Zsófia: Örökmozgó történelem Beszélgetés Bereményi Gézával és Gerő Andrással
• Mihancsik Zsófia: Áltörténelmi filmjeim Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Hirsch Tibor: Vér, veríték, kosztüm Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz
• N. N.: Jeanne d’Arc–filmek
• Bikácsy Gergely: Csend a várak alatt Jeanne d’Arc-filmek
• Kovács István: Polonéz A-dúrban Wajda és a lengyel múlt
• Novobáczky Sándor: Költészet és filmvászon Beszélgetés Andrzej Wajdával
• Gervai András: Álmatlan Európa Beszélgetés Krzysztof Zanussival
• Szilágyi Ákos: Bizánci borbély Mihalkov Oroszországa
• Müllner Dóra: Helyfoglalás Beszélgetés Szőke Andrással
• Galambos Attila: A függetlenségi harc vége Ideglelés – a Blair Witch project
• Varró Attila: Kalandjátékfilm Ideglelés – a Blair Witch project
• Bóna László: Felebohócok Stan és Pan
KÖNYV
• Visky András: A szeplőtelen filmművészet Szőts és Erdély
KRITIKA
• Varga Balázs: Érzéstelenítés nélkül Eljövendő szép napok
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Harcosok klubja
• Hungler Tímea: Stigmata
• Vörös András Csaba: Hatodik érzék
• Tamás Amaryllis: Börtönpalota
• Vidovszky György: Nyomás!
• Beregi Tamás: Kéz őrület
• Kömlődi Ferenc: A 13. emelet
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A mandíner gyönyörűsége

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Proust – filmen

N. N.

 

Az eltűnt idő nyomában a hatvanas évektől kezdve vonzotta a filmgyártókat és a filmalkotókat. Truffaut-nak a Jules és Jim után ajánlották fel a remekmű filmrevitelét, ő azonban elutasította a lehetetlen vállalkozást. Igen: Mission Impossible – e hangzatos és inkább bűnügyi szakkifejezéssel illette a tervet. Joseph Losey viszont hosszú évekig foglalkozott vele, a forgatókönyvet természetesen Harold Pinter írta volna, aki a gyártó cégtől egy évi fizetést kapott csupán azért, hogy a Proust-művet gondosan újraolvassa. Aztán Pinter is úgy látta, az „adaptáció”, a „képeskönyv-jelleg”, az „irodalmi ismeretterjesztés” mindennél szörnyűbb veszélye ólálkodik a terv körül, és visszalépett – Losey-val együtt. Megkockáztatjuk mégis: talán az ő együttműködésük eredményezhette volna a legeredetibb és legmélyebb Proust-filmet...

Luchino Viscontinak is dédelgetett álma volt Az eltűnt idő nyomában megfilmesítése. 1969-ben, tehát még a Halál Velencében és az Elátkozottak előtt dolgozták ki Suso Cecchi d’Amicóval a forgatókönyv első vázlatait. 1970 végén már a helyszínekre is ráleltek, kezdett a jövendő forgatócsoport megszerveződni. A regény sok főalakja közül Marcelt Alain Delon, Charlust Marlon Brando játszotta volna. „Utolsó filmem lesz az Az eltűnt idő nyomában” – mondogatta Visconti. Utolsó filmje mégis a Ludwig lett, melyet már Az eltűnt idő nyomában előkészítése alatt forgatott...

A magyar olvasónak és nézőnek talán érdekes lesz megismerkedni a tervezett Visconti-film néhány részletével épp akkor, amikor a moziban bemutatják Volker Schlöndorff szerény Swann-adaptációját (melyben Alain Delon immár nem Marcel, hanem épp Charlus figuráját játssza).

Valamit Suso Cecchi d’Amicóról. 1945-től dolgozik forgatókönyvíróként, Luigi Zampa, De Sica és jónéhány más neorealista rendező munkatársa. Igazából mégis Visconti életművével forrott össze munkássága. A Halál Velencében kivételével a mester minden művében közreműködött. A forgatókönyvet Viscontival együtt francia nyelven írták, az itt közölt részlet a párizsi Persona Kiadó 1984-es ediciójából való.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 33. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5698