KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Harc a szabadságért

Kránicz Bence

Free State of Jones – amerikai, 2016. Rendezte: Gary Ross. Szereplők: Matthew McConaughey, Gugu Mbatha-Raw, Mahershala Ali. Forgalmazó: Pro Video. 139 perc.

 

Az amerikai polgárháborúban Észak győzött, ám a populáris emlékezet számára Dél tartogatja az izgalmasabb történeteket – talán így summázható a rabszolgatartás jogával, illetve botrányával összefonódott, elsőrendűen inkább az államok függetlenségi jogairól szóló harcok utóélete. A Harc a szabadságért alkotói e kérdéshez szólnak hozzá, és bár számos hibát vétenek, mégis csak részben tehetnek róla, hogy a producerek nem az Oscar-kampány lebonyolításával, hanem a pénzügyi bukás elkönyvelésével lehettek elfoglalva a premier után.

Gary Ross író-rendező saját bevallása szerint több mint tíz éven át foglalkozott a polgárháború során önálló, bár kérészéletű „államot” alapító Newton Knight alakjával, de csak Az éhezők viadala bérmunkája után forgathatta le dédelgetett filmtervét. Knight 1862-ben, a vérontástól megcsömörlötten dezertált a déliek seregéből, maga köré gyűjtötte hozzá hasonlóan koldusszegény földijeit, és megtagadták a Konföderáció utánpótlásigényét. Semmi közük nem volt a rabszolgatartáshoz, az ültetvényeseket majdnem annyira gyűlölték, mint a szolgasorban tartott feketék. Mi több, Knight maga is afroamerikai nőt vett el, a polgárháború után pedig fegyverrel védte családját és szomszédait a Ku-Klux Klan terrorjától. Ross több fontos fekete mellékszereplőt is felvonultat, hangsúlyozva, hogy Knight az egyesült, demokratikus Amerika hőse. Árnyalt megközelítése miatt ironikus, hogy a filmet bemutatása után éppen amiatt támadták, mert afrikai hősök helyett „fehér megmentőt” helyez a középpontba.

A polgárháborús háttér, az öntörvényű déli főhős és az Észak-Dél reláción kívül kerülő közösség miatt a Harc a szabadságért leginkább A törvényenkívüli Josey Walest juttathatja eszünkbe, és Clint Eastwood remekével összehasonlítva kiütköznek Ross mozijának gyengeségei is: a játékidő előrehaladtával egyre inkább széthulló, elnyújtott cselekményvezetés és a reprezentatív történelmi filmekre jellemző heroikus sablonok bevetése, amelyek élesen elütnek a film szikár és tragikus mozzanataitól. Nem a lelkesítő szónoklatokra fogunk emlékezni, hanem az anyákra, amint némán szedik le lázadás miatt felakasztott gyerekeik testét a vén tölgyfáról.

Sajnos Gary Ross nem tudott ellenállni a Knight család kétségkívül kalandos históriájának sem, és a polgárháborús történetet bizonyos pontokon Newton unokájának mellékszálával szakítja meg, akit az ötvenes években azért fogtak perbe, mert egynyolcad afrikai létére fehér nőt merészelt eljegyezni. Hátborzongató leágazás, az igaz, de a Harc a szabadságért drámai sodrát szerencsétlenül megakasztja. Így a film elsősorban a polgárháborús témára, Matthew McConaughey sztárkarizmájára vagy a gyönyörű mississippi mocsárvidékre kíváncsi nézők figyelmébe ajánlható.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/04 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13171