KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha ölni kell

Barna György

John Grisham első regényét, a Time To Killt (Ha ölni kell) 1987-ben befejezve nyomban A cégbe fogott, és az utolsó fejezetet már úgy pötyögte be a gépbe, hogy közben A Pelikán ügyirat járt a fejében. Innen a K-medencéből – a korlátlan képzelet világból – úgy képzelhetnők, Grisham szövegszerkesztőjére a Nagy Amerikai Stúdió párhuzamos üzemmódban dolgozó filmszinopszis-szerkesztő szoftverjét (lúgozd ki 4.01) csatlakoztatták – úgy írd, hogy lássam! Joel Schumacher ruha dizájner-rendezőre várt most is a feladat – ő már bizonyított (Az ügyfél – ez is Grisham –, Összeomlás; Batman mindörökké) –, hogy bekockázza Jusztícia legújabb kalandjait.

Mississippi és rasszizmus. Két huligán meggyaláz egy tízéves fekete kislányt. Az apa (Samuel L. Jackson) nem bízik a fehér igazságszolgáltatásban, lelövi a beismerő vallomást tett fehéreket. Akkor most újra: alkalmas-e az amerikai igazságszolgáltatási rendszer arra, hogy oltsa a például Charles Bronson által szérializált kisemberi (kisebbségi) bosszúvágyók szomját? Bronson ott volt egyszer a Vadnyugaton, majd a hetvenes évek közepén már a nagyvárosokban tesz s. k. rendet. Kénytelen elvégezni a piszkos munkát az arra alkalmatlan illetékesek helyett. Rendszerető, erkölcsös gyilkos, hős. A mozinéző hoz programozott felmentő ítéletet. Önmagára nézve. Mi az viszont, ami felment(het) egy önbíráskodót a tárgyalóteremben? Grisham (eredetileg ügyvéd) szerint perdöntő a címbéli pillanat, vagy időszakasz, amikor az agy csak a fogat-fogértra tud gondolni, a lélekorvosok is igazolhatják. Innentől már a „tizenkét dühös ember” dolga, hogy félretéve minden előítéletet, képmutatást, beismerő-ítéletet hozzanak: ők is ezt tették volna. Még akkor is, ha a vádlott feketebőrű, a bíró és az ügyész rasszisták. Így a szintén fehérbőrű védőügyvéd záró perbeszédén múlik majd minden...Van még a filmben szívszorongatás, Ku-klux-klan, magánéleti válság, Mickey Mouse, és a Sutherland-családból a Donald meg a Kiefer, akik nem is rokont játszanak, és nem is csavarnak szánták a filmben, hogy hasonlítanak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=386