KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Alien-mozi

Pittacus Lore: A negyedik

Twilight Zone

Vajda Judit

Sci-fi regény tiniknek a Meyer-féle Twilight – Alkonyat után szabadon.

A tudományos-fantasztikus történetek többségében az idegenek ellenséges szándékkal érkeznek a Földre; kisebbségben vannak azon opusok, melyek barátságos űrlényekről szólnak. Pittacus Lore A negyedik című munkájában pedig olyan, más bolygóról érkezett lények a főhősök, akik maguk is egy másik civilizáció tagjai elől menekülnek. A szerző azonban minden bizonnyal nem a fent levezetett képlet alapján dolgozott, hanem bevált receptet használt, ami még csak nem is a sci-fi műfajából származik. Lore sorvezetője Stephenie Meyer Alkonyat-sagája volt: a két író alkotásai közt nemcsak tartalmi, de stiláris hasonlóságok is felfedezhetők.

Akárcsak az Alkonyat-regényeket, a Lorieni krónikákat is többkötetesre tervezte írója (A negyedik után jön a Hatos fokozat), aki Meyerhez hasonlóan egy emberi formában létező, de emberfeletti kolóniát állít a középpontba, melynek tagjai – összesen kilencen, a Védők – a Lorien nevű bolygóról érkeztek, és egy-egy Őrzővel az oldalukon, tinédzserként rejtőzködnek az emberek között, egymástól távol, nyomukban a mogadoriakkal. A negyedik főhőse, a 15 éves gimnazistaként, John Smithként élő négyes számú Védő (és Őrzője) a Twilight-hősökhöz hasonlóan kisvárosi környezetben talál otthonra. A könyvből sokat megtudunk a Lorien-beli életről is, és kiderül, hogy űrlényeink – Meyer önmegtartóztató vérszívóinak mintájára – a konzervatív értékekben hisznek: egy életre választanak párt maguknak (John is örök szerelembe esik egy osztálytársnőjével). Az azonos motívumok mellett pedig hasonló az írói stílus, pontosabban annak hiánya is. A szintén egyes szám, első személyben íródott A negyedik ugyanúgy mentes bármiféle jellegzetességtől, mint Meyer szerelmes vámpírregényei. Megtervezetten nincs stílusa, teljesen köznapi módon, egyszerűen, már-már iskolásan fogalmazva adja elő a történéseket, mintha tényleg egy középiskolás fiú mesélné el az egészet.

Nem túl meglepő módon A negyedik valójában egy irodalmi kalandor, James Frey alkotása (aki korábban azzal okozott közfelháborodást, hogy saját nevén Millió apró darabban címmel jelentetett meg drogos önéletrajzi írást, ami utóbb kitalációnak bizonyult). Frey/Lore a jelek szerint nagyszerűen érti a kamaszok világát, és könnyedén talál utat hozzájuk, létrehozva ezzel egy újabb tiniszenzációt – csak a hitelesség, az őszinteség nincs sehol.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10583