|
|
|
MoziA végzet órájaKránicz Bence
The
House with a Clock in its Walls – amerikai, 2018. Rendezte: Eli Roth. Írta:
John Bellairs regényéből Eric Kripke. Kép: Rogier Stoffers. Zene: Nathan Barr.
Szereplők: Jack Black (Jonathan), Cate Blanchett (Florence), Owen Vaccaro
(Lewis), Kyle MacLachlan (Izard), Renée Elise Goldsberry (Selena). Gyártó:
Amblin Entertainment / Mythology Entertainment. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 105 perc.
A
Harry Potter nélküli Harry Potter-filmeket sorjázó ínséges időkben, a Tim
Burton-féle Vándorsólyom kisasszony
különleges gyermekei és Lev Grossman pszichés problémákkal küzdő
mágusgyerekekről szóló regényének (A
varázslók) elkerülhetetlen sorozatadaptációja után előkerült a fiók
mélyéről John Bellairs hetvenes években megjelent meséje is. A képzeletbeli
középnyugati kisvárosba, New Zebedee-be helyezett, 1948-ban játszódó történet
eredetileg is erőteljesen épített a nosztalgiára: hősei a második világháború
szörnyű emlékétől szabadulnának, varázslattal gyógyítva a nagyon is valós
sebeket.
Az
idei filmváltozatból éppen a világháborús traumafeldolgozás témáját lúgozták ki
a családbarát megközelítés kedvéért. A férjét és gyerekét gyászoló boszorkány,
Mrs. Zimmermann és az idő kerekét akár egy Fekete-erdei démonnal kötött paktum
árán is visszafordító Isaac Izard háttere is vázlatos marad, ahogy a főhős, a
kis Lewis Barnavelt árvasága sem különösebben érdekli Eli Roth rendezőt. Nem
meglepő, hogy a vérben tapicskoló horrorfilmek (Motel, Green Inferno)
lelkes kismesterét alacsonyabb korhatár mellett is a szörnypark megelevenítése
izgatta. Ezen a téren A végzet órája
nem is okoz csalódást: változatos és szórakoztató rémségeket kínál pépeset hányó
dísztököktől életre kelő játékbaba-seregen át egy William Snakespeare nevű
óriáskígyóig. Mégsem a monstrumok, hanem a remek formában bohóckodó Jack Black
és Cate Blanchett lelkesítik át a szinte végig ugyanabban az ódon, gótikus
házban játszódó kamarafantasyt, új család esélyét kínálva a kevésbé emlékezetes
gyerekhősnek. Roth végül Bellairshez vagy éppen a Wonderstruckot jegyző Todd Hayneshez hasonlóan a háború előtti
Amerika olcsó, de apró csodákkal teli cirkuszi világa előtt rója le
tiszteletét, ez a szeretetteljes viszony pedig A végzet órájának is kölcsönöz némi bájt.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
